A pedagógusok bérrendezése is kijönne a Vodafone árából

gazdaság
augusztus 23., 15:15
comments 11

A magyar kormány nagyon szeretné, hogy legyen egy teljesen kormányközeli, akarom mondani, magyar kézben lévő nagy telekommunikációs szolgáltató, és erre hajlandó is költeni. Az a 715 milliárd forint ugyanis, amennyiért a kormány és a 4iG megvásárolja a Vodafone magyarországi üzletét, még akkor is nagyon sok pénz lenne, ha nem arról lehetett volna olvasni a kormányváltás óta, hogy költségcsökkentésre van szükség, a rezsiszámlákat fizető állampolgároktól a minisztériumokig mindenkinek meg kell szorítani a nadrágszíját.

A magyar állam és a 4iG összesen 1,8 milliárd eurót, azaz 715 milliárd forintot fizet majd a Vodafonért, legalábbis azon az árfolyamon, amivel a 4iG számolt a közlemény megfogalmazásakor. Amikor ezt írom, kedd délután éppen 410,88 forintnál jár az euró árfolyama, vagyis az 1,8 milliárd euró most éppen 739,5 milliárd forintba kerülne. Kérdés persze, hogy mennyi lesz, amikor az üzlet lezárul, és fizetni kell, de most számoljunk a 4iG közleményében szereplő 715 milliárddal.

Ez az ár, a forint árfolyamtól eltekintve, minden eddig megszólalt szakértő szerint nagyon sok a Vodafonért. Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője a 444 podcastjában hétfőn azt mondta, hogy ha a közép-kelet-európai távközlési cégeket nézzük, akkor kétszer-háromszor annyit is kifizethet így az állam és a 4iG, mint amennyit a Vodafone magyarországi leánya ér. Vagyis az ár nem számít, a vásárlóknak nagyon kell a cég, ezért is mehetett bele az üzletbe a Vodafone. Ennek fényében viszont még inkább érdemes megnézni, hogy mégis mekkora összegről beszélünk, mit nem sajnált erre a “nemzetstratégiai” célra a kormány.

Másfél Puskás Aréna a Vodafonért

A magyar állam a Vodafone részvényeinek 49 százalékát venné meg, Jászai Gellérték így 51 százalékkal többségi tulajdonosok lennének. Ha ez alapján osztjuk le a 715 milliárdot, az azt jelenti, hogy a magyar adófizetők pénzéből kicsit több mint 350 milliárd forint megy majd az üzletre. Legalább ennyi, mert, ahogy majd erről még szó lesz kicsit később, a 4iG feltőkésítésében is komoly szerep jutott az adófizetők pénzének.

Csak hogy perspektívába helyezzük ezt a 350 milliárd forintot, összeszedtünk pár példát, hogy mi kerül hasonló összegbe:

  • A Vodafone állami része több mint két Puskás Arénába kerül, ha azzal számolunk, hogy a stadion nettó 150 milliárd forintból készült el;

  • A 350 milliárd forint, amibe a kormánynak ez az üzlet kerülhet, csak egy kicsit kevesebb, mint amennyiből a kormány saját bevallása szerint rendezni lehetne a pedagógusok bérét: az Európai Bizottságnak a kormány nemrég azt írta, nagyjából 400 milliárd forintból 2028-ra a diplomás átlagbér 80 százalékára tudná emelni a tanárok fizetését. Ehhez a kormány uniós forrásokat kér, a Vodafone üzletet viszont nyilván magyar pénzből kellene törlesztenie.

  • Magyar forrás is lehet persze erre az üzletre, például a nyár elején 415 milliárd forintnyi forrást zároltak a minisztériumoknál a kormányzati költségcsökkentési terv részeként. Akkor persze arról volt szó, hogy ezzel a költségvetési hiányt csökkentené a kormány, ami nyilván nem valósul meg, ha ennek a pénznek a nagy részét egy telekom cég részvényeire költi.

  • A kormány a nagy takarékoskodással nemcsak a költségvetési hiányt akarta csökkenteni, de az egyre növekvő energiaárakkal is föl kellett vennie a küzdelmet, hiszen a Fidesz egy évtizede kitalálta, hogy hatósági áron fogja adni az energiát a lakosságnak. A rezsicsökkentés fenntartása Gulyás Gergely bevallása szerint nagyjából 1300 milliárd forintjába kerül a magyar adófizetőknek, ennek a fenntartásához pedig külön költségvetési alapot is létrehozott a kormány 670 milliárd forinttal. Ha van 350 milliárd forint elkölthető pénz, akár erre is mehetett volna, ehelyett a kormány végül inkább csökkentette a rezsicsökkentést.

photo_camera Orbán Viktor a Vodafone kormánya mögött és Talmácsi Gábor mellett egy 2019. májusi rendezvényen Fotó: Vodafone Magyarország

350 milliárd forinttal tehát sok mindent lehet kezdeni, főleg egy gazdasági válság küszöbén. Gulyás Gergely az üzlet költségeit firtató újságírói kérdésekre a kormányinfón csak annyit mondott, hogy a finanszírozást addig kell előteremteni, amíg az üzlet le nem zárul. Ez a közlemények szerint várhatóan 2022 vége. De mivel az Országgyűléssel már megszavaztatták a 2023-as költségvetést, elvileg már látni kellene, miből is telik majd a Vodafone-ra, és mire jut majd így kevesebb pénz. Igaz, ahogy korábban írtuk, a költségvetési tervezetek egyre átláthatatlanabbak, és a kormány lényegében ellenőrzés nélkül úgy módosítja őket, ahogy neki tetszik.

Gulyástól a mai kormányinfó megkérdezték, hogy miből fogja finanszíronzi a kormány a vásárlást, esetleg hitelből, ha igen, milyen hitelből, amire Gulyás azt mondta, hogy amikor az ügyeletet megkötik, akkor ezt nyilvánosságra hozzák majd, de a kérdező feltételezése nem áll távol a valóságtól.

Előtte is utalt arra, hogy a hitel törlesztőrészletei alacsonyabbak, mint amennyi hasznot termelt a Vodafone. Tavaly a cég éppen mínuszos volt, előtte évi 15-18 milliárdos pluszt hozott. Ha hitelt is kell törleszetni, akkor elég sokáig nem volt jelentős bevételt hozni az államnak a cég. Arra Gulyás nem válaszolt, hogy milyen megtérüléssel számolnak. Azt megjegyezte, hogy ez a vásárlás befektetés, szemben a tanárok béremelésével, ami kiadás. Más olvasatban az oktatás is befektetés, de Gulyás ezt a szempontot nem említette.

Jászai a zsebébe nyúl

Az is érdekes kérdés, hogy a 4iG hogyan fogja előteremteni a ráeső 365 milliárd forintot. Hiába emelkedett ugyanis a cég bevétele máshol pénzügyi csodának, 2010 óta Magyarországon bevett kormányzati-üzleti modellnek megfelelő módon, a mérlege alapján kérdés, van-e most ennyi pénze a cégnek. A Mészáros Lőrinc cégcsoportjából kinőtt, állami megbízásokon szerzett bevételét pár év alatt több mint kétszázszorosára növelő cégnek a 2021-es mérlege alapján 316 milliárd forint forgóeszköz-állománya volt tavaly év végén. Mindent, az összes tárgyi eszközt, ingatlant és egyebet is összevetve

a cégnek 499 milliárd forinteszköze volt, amiből kicsit több mint 17 milliárd forint volt saját tőke, a többi hosszú és rövid lejáratú kötelezettség, hitelek, kötvények és hasonlók.

photo_camera Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója és Jászai Gellért Fotó: Kummer János/mfor.hu/BÉT

Gaál Gellért szerint a cég várhatóan hitelből vagy tőkeemelésből próbálja majd megfinanszírozni a vásárlást. Ehhez vagy a befektetőit, vagy a hitelezőit kell meggyőznie arról, hogy érdemes több pénzt tolni a vállalatba, mert jól fial majd a Vodafone biznisz. Jászai Gellértéknek szerencséjére már korábban is sikerült meggyőzni a hitelezőket, köztük az állami Magyar Fejlesztési Bankot és a Magyar Nemzeti Bankot, hogy kötvényprogramokkal és hitelekkel segítse a céget százmilliárdos nagyságrendben. Ez persze azt is jelentheti, már ha a cég mondjuk megint állami tulajdonú bankok segítségével finanszírozná a felvásárlást, hogy így vagy úgy, de az üzlet “privát” része is részben közpénzből kerül kifizetésre. Mindez persze hipotetikus, egyelőre a részletek nem ismertek.

A GVH legnagyobb vizsgálata lehetne

A kormány várhatóan nemzetstratégiai fontosságú beruházásként kezeli majd az üzletet, ami azt is jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja majd azt. Hogy pontosan mi a nemzetstratégiailag fontos abban, hogy magyar kézben legyen egy nagy telekom cég, azt a kiáramló profitról szóló érveléseken kívül eddig olyan sokkal nem alapozta meg a kormány.

Azt viszont eléri majd ezzel a nemzetstratégiai húzással, hogy sok városban jelentősen korlátozza a versenyt a telekom szolgáltatók között. A 444-nek nyilatkozó versenypolitikai szakértő szerint leginkább azokon a településeken lehet majd érezni ezt a hatást, ahol korábban a UPC és a Digi is jelen volt a vezetékes telefon és az internetszolgáltatás területén. A Digit már korábban megvette a 4iG, a UPC-t pedig a Vodafone, azzal pedig, ha a Vodafone és a Digi hálózata egy tulajhoz kerül, sok helyen lényegében megszűnik vagy jelentősen korlátozódik a verseny. Ezt elméletileg az árakban és a szolgáltatás minőségében is megérezhetik az ügyfelek, hiszen leginkább ezekben tudnak versenyezni egymással a szolgáltatók.

A nekünk nyilatkozó szakértő szerint érdemes kiemelni, hogy a távközlési piacon a GVH korábban ennél jóval kisebb üzleteket is nagyon részletesen megvizsgált. Nem engedte például a Diginek, még a 4iG-s felvásárlás előtt, hogy minden területen fuzionálhasson az Invitellel. Később mindkét cég a 4iG tulajdonában került, ezt viszont szintén nem vizsgálhatta a GVH, mert nemzetstratégiai fontosságúvá minősítette az állam. Ha a versenyhivatalnak lehetne szava a felvásárlás engedélyezésében, az a GVH egyik legnagyobb ügye lehetne. A szakértő szerint pedig várhatóan azzal zárulna, hogy miután településről településre, Budapesten pedig kerületről kerületre megvizsgálná, hogyan torzul a verseny az üzlet miatt, csak úgy engedélyezné az üzletet, ha a UPC vagy a Digi szolgáltatásait bizonyos területeken eladná a felvásárló.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt