Felkavarta a kormány a nyár végi állóvizet, amikor bejelentette, hogy kisebbségi tulajdonrészt vásárol a Vodafone magyarországi cégében. A többségi részvénycsomag sem kerül messze a kormány köreitől, azt a Mészáros Lőrinc cégeit egykor irányító Jászai Gellért vezette 4iG vásárolja meg. A csomagért mai árfolyamon 715 milliárd forintnak megfelelő eurót fizet majd az állam és a cég. A felvásárlás pikantériája, hogy az állam és a 4iG már egy másik telekom szolgáltatóban, a Yettelben, korábbi nevén Telenorban is tulajdonrészt vásárolt.
Gaál Gellért, a Concorde értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője szerint ez az ár nagyjából a kétszerese lehet a Vodafone piaci árának, vagyis
a magyar állam, nehéz gazdasági helyzet ide, leállított állami beruházások és költségcsökkentés oda, nagyon borsos árat hajlandó fizetni azért, hogy megkaparintson egy telekom céget.
A szakértővel összeültünk egy gyors helyzetelemző podcast interjúra arról, hogyan alakítja át a magyar telekommunikációs piacot a felvásárlás, mekkora szereplő lesz ezután ezen a piacon az állam és a 4iG, honnan lesz egyáltalán pénz erre az üzletre, és mit érezhetnek meg ebből az ügyfelek.
Miért kevés az olyan sikertörténet Európában, mint a Revolut? A Saját Tőke podcast harmadik adásában Orbán Krisztián és Nagy Tamás beszélgetnek a privát tőke és a kockázati tőke közti különbségekről.
Hiláriusz egyre forróbb. 1248 játékos lesz a vébén, abból hárman játszanak Magyarországon. Forradalmi újítások biciklis pisilésben. Dezodorellenes népi kezdeményezés. Rogán hiába metrózik. Horror tücsökárak.
Hiláriusz egyre forróbb. 1248 játékos lesz a vébén, abból hárman játszanak Magyarországon. Forradalmi újítások biciklis pisilésben. Dezodorellenes népi kezdeményezés. Rogán hiába metrózik. Horror tücsökárak.
Májusban jelent meg Urfi Péter első könyve, a Sansz, amely egyszerre idézi fel a covid időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A könyv bemutatóján a szerzővel beszélgettünk.
Orbán 16 év alatt átrendezte a tulajdonviszonyokat a magyar gazdaságban, de ettől semmi sem lett jobb. A magyar vállalatok nem elég termelékenyek, és ez az egyik legfőbb oka a magyar gazdaság stagnálásának. Idiótán használtuk a támogatásokat, nincs tudás, nincs márka, nincs piac. Hogyan tovább?