Felkavarta a kormány a nyár végi állóvizet, amikor bejelentette, hogy kisebbségi tulajdonrészt vásárol a Vodafone magyarországi cégében. A többségi részvénycsomag sem kerül messze a kormány köreitől, azt a Mészáros Lőrinc cégeit egykor irányító Jászai Gellért vezette 4iG vásárolja meg. A csomagért mai árfolyamon 715 milliárd forintnak megfelelő eurót fizet majd az állam és a cég. A felvásárlás pikantériája, hogy az állam és a 4iG már egy másik telekom szolgáltatóban, a Yettelben, korábbi nevén Telenorban is tulajdonrészt vásárolt.
Gaál Gellért, a Concorde értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője szerint ez az ár nagyjából a kétszerese lehet a Vodafone piaci árának, vagyis
a magyar állam, nehéz gazdasági helyzet ide, leállított állami beruházások és költségcsökkentés oda, nagyon borsos árat hajlandó fizetni azért, hogy megkaparintson egy telekom céget.
A szakértővel összeültünk egy gyors helyzetelemző podcast interjúra arról, hogyan alakítja át a magyar telekommunikációs piacot a felvásárlás, mekkora szereplő lesz ezután ezen a piacon az állam és a 4iG, honnan lesz egyáltalán pénz erre az üzletre, és mit érezhetnek meg ebből az ügyfelek.
Tudatmódosult vadkemping egymillió dolláros lakóautóban. Szivárványpiknik Vancouverben. Felfújható világ az Adrián. Fentanilosok a herbálosok ellen. Ruszin-Szendi biztonsági öv nélkül. Beoltották a magyart kiskereskedelem ellen?
Tudatmódosult vadkemping egymillió dolláros lakóautóban. Szivárványpikinik Vancouverben. Felfújható világ az Adrián. Fentanilosok a herbálosok ellen. Ruszin-Szendi biztonsági öv nélkül. Beoltották a magyart kiskereskedelem ellen?
Miért érezzük otthonosnak az egyik konyhát, miközben egy másikban feszengünk? Gasztropodcastunk legújabb adásában a konyhára környezetpszichológiai szemszögből nézünk rá. Arról beszélgetünk, hogyan befolyásolja a tér a viselkedésünket, társas kapcsolatainkat, privát szféránkat és mitől lehet a konyhánk egy “jó” tér.
Kína technokratikus tudásban messze ellépett a Nyugattól, már a német autóipar is feladta. De meddig folytatható komoly konfliktus nélkül ez az agresszív terjeszkedés? Megtanul-e Kína végre olyan üzletet kötni, amiben nem csak ő jár jól?
Európa és Németország egyelőre tehetetlenül szemléli, hogy Kína teljesen kiszorítja a legfontosabb iparágakból. Már a német autóipar is feladta. De meddig folytatható komoly konfliktus nélkül ez az agresszív terjeszkedés? Megtanul-e Kína végre olyan üzletet kötni, amiben nem csak ő jár jól?