Törvénybe foglalná a kormánypárt a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő rendelkezéseket

oktatás
2022 május 19., 14:16
comments 17

Bebetonozná a Fidesz a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő rendelkezéseket. Február 11-én a veszélyhelyzetre hivatkozva már rendeletben korlátozták a tanárok sztrájklehetőségeit, ezt foglalnák most törvénybe.

A Parlament törvényalkotási bizottságának kormánypárti képviselői nyújtottak be egy módosítási javaslatot „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló T/27. számú törvényjavaslathoz. A pedagógusok sztrájkjára vonatkozó részek szövege jórészt megegyezik a februári rendelet szövegével.

Szerepel benne, hogy

  • a gyerekfelügyeletet általános iskolákban 1 és 17 óra között, egyéb iskolában 7 és 16 óra között biztosítani kell,
  • abban a köznevelési intézményben, ahova a gyerek egyébként jár.
  • A felügyeletet biztosító csoportban lennie kell legalább egy szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusnak, pedagógusnak, gyógypedagógusnak, kollégiumi nevelőnek vagy pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensnek.
  • Az érettségizőknek a kötelező érettségi tárgyaikból az órák 100 százalékát meg kell tartani,
  • a többi tanulónak pedig valamennyi tantárgyra vonatkozóan meg kell tartani az órák 50 százalékát.
  • A sajátos nevelési igényű gyerekek számára biztosítani kell „a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen a szakmai szabályoknak megfelelő, változatlan személyek által nyújtott ellátás, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást”. Magyarán aki SNI-s gyerekekkel foglalkozik, azok számára teljes mértékben ellehetetlenül a sztrájk.
  • A sztrájkot szervező bizottságnak a sztrájk előtt öt nappal be kell jelentenie a sztrájkolási szándékot, és a sztrájk előtt három nappal le kell adnia egy listát a sztrájkban várhatóan részt vevő kollégákról.
  • Az intézményvezető „a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében” munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót.
  • A „munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő” alkalmazottal szemben - ez valószínűleg a polgári engedetlenkedőket jelenti - a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja.


Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén további szabályok is érvénybe lépnek:

  • a felügyelet biztosítása során a gyerekek azokkal a társaikkal tartózkodhatnak egy helyiségben, akikkel a sztrájkot megelőzően is együtt tanultak,
  • a különböző csoportba, osztályba tartozó gyerekek keveredését a sztrájk alatt el kell kerülni,
  • a felügyeletet abban a helyiségben kell biztosítani, ahol a gyerek a sztrájkot megelőzően a foglalkozások, tanórák során tartózkodott.

A két nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ január 31-re hirdetett sztrájkot, mivel ekkorra már hónapok óta eredménytelenül tárgyaltak az EMMI-vel magasabb bérekért és enyhébb munkaterhekért. A sztrájk akkor lehet törvényes, ha annak feltételeiről a sztrájkot bejelentő szakszervezetek és a minisztérium meg tudnak állapodni, de hiába lett volna szó egy mindössze kétórás munkabeszüntetésről, az EMMI nem volt hajlandó a megegyezésre.

A szakszervezetek így is megtartották a sztrájkot, amit a bíróság utólag másodfokon jogszerűtlennek minősített. Nem sokkal a sztrájk után pedig jött a rendelet, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy látható módon sztrájkoljanak a pedagógusok.

Erre válaszul indult a hónapokon át kitartó, országos polgári engedetlenségi mozgalom.

Az engedetlenség-sorozat kitartott egészen március 16-ig, ekkorra hirdetett határozatlan idejű sztrájkot a két szakszervezet. Sok iskola napokig, a legelhivatottabbak hetekig folytatták a sztrájkot, az anyagi kiesés miatt egyre nehezebben.

Aztán jöttek a választások, nemrég pedig kiderült, a kormány nem hallotta meg a pedagógusok kérését, nem lesz önálló oktatásügyi minisztérium, sőt, az EMMI megszűnésével a közoktatás a Belügyminisztérium alá kerül, melynek élére Orbán Viktor ismét Pintér Sándort jelölte miniszternek.

Pintért tegnap hallgatta meg a Parlament kulturális bizottsága, arról kellett beszélnie, hogyan képzeli el a közoktatás jövőjét a következő négy évben. Vízióját könnyű címszavakban összefoglalni: rend, fegyelem, minőség, teljesítmény. „Nem ígérek semmit, és azt betartom” - mondta a tanárbérekről, de azt ígérte, amit érdekérvényesítésben meg lehet tenni az ügyben, azt megteszi. A polgári engedetlenségről azt mondta, nem fogadja el, fegyelmi kérdésnek tekinti.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.