Szerdán határozatlan idejű pedagógus-sztrájk indul.

Hosszú út vezetett idáig: a szakszervezetek és a kormány több hónapos, eredménytelen tárgyalássorozatával indult, majd volt egy utólag jogellenessé nyilvánított figyelmeztető sztrájk, két hétre rá pedig kijött a kormányrendelet, ami elvette a látható, érdemi sztrájk lehetőségét. Ez annyira kiverte a biztosítékot a pedagógustársadalomban, hogy példátlan mozgalom indult, tiltakozásuk kifejezésére egy teljes hónapon keresztül minden nap legalább egy intézményben megtagadták a munkát.

A kormány nem hátrált, nemhogy a rendeletet nem vonták vissza, de a tankerületi központokon keresztül olyan - a szakszervezetek szerint jogellenes - utasításokat adtak az igazgatóknak, amikkel még az eleve szűk keretek közé szorított sztrájk szervezését is igyekeztek megakadályozni.

Van, akit ez eltántorított, és van, akit csak tovább hergelt: lesznek ma sztrájkolók, és lesznek, akik polgári engedetlenséggel tiltakoznak. Délelőtt a diákok, délután a pedagógushallgatók tartanak szolidaritási tüntetést, szombaton pedig a Kossuth térre szerveznek kockás inges demonstrációt.

Honnan indult?

A két nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ még tavaly októberben alakított közös sztrájkbizottságot. Azonnali bérrendezést és a munkaterhek csökkentését követelték a kormánytól. Több hónapnyi tárgyalás után sem jutottak eredményre, ezért január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek.

Ez sem ment gördülékenyen, óriási huzavona zajlott a sztrájk előtti héten: a szakszervezeteknek és az EMMI-nek meg kellett volna állapodnia abban, mi az a “még elégséges szolgáltatás”, amit az iskoláknak biztosítaniuk kell a sztrájk alatt. A szakszervezetek szerint ez a gyermekfelügyelet, a minisztérium viszont úgy gondolta, hogy a tanároknak a mindössze kétórás sztrájk alatt is meg kell tartaniuk az óráik egy részét.

A PDSZ és a PSZ ezt nem fogadta el, bíróságra vitték az ügyet, amely ilyenkor nem peres eljárásban dönt. Az első fokú ítélet pénteken, a sztrájk előtt három nappal született meg, ez a szakszervezeteknek adott igazat. Bár ez még nem volt jogerős határozat, megtartották a hétfői sztrájkot, akkor született ez a videónk:

Szűk két hétre rá, február 10-én viszont Fővárosi Ítélőtábla utólag jogellenesnek ítélte a sztrájkot, mivel sem megállapodás, sem jogerős végzés nem volt a még elégséges szolgáltatásokról.

Másnap pedig a kormány rendeletbe foglalta azt, amit korábban a tárgyalóasztalnál is mondott: sztrájkolhatnak a pedagógusok, persze, de azért közben dolgozzanak. A jogszabályban megkövetelik, hogy minden gyereknek a saját osztályában biztosítsanak felügyeletet, az érettségizőknek minden érettségire felkészítő órát, a többi tanulónak minden tárgyból az órák felét tartsák meg.

Engedetlenkedés

A rendelet példátlan tiltakozáshullámot váltott ki.

A mozgalom a Kőbányai Szent László Gimnáziumból indult, ahol tizenkét felháborodott tanár úgy döntött, polgári engedetlenség keretében megtagadja a munkát. Másnap a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz tanára követte a példájukat, harmadnap pedig a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban már a 68 fős tantestületből 48-an álltak bele a polgári engedetlenségbe.

A következő napokban, hetekben sorra léptek be az akcióba gimnáziumok, szakiskolák, általános iskolák és óvodák, az ország minden részéből. Sőt, az ilyen ügyekben általában óvatosabb egyházi iskolák is kiálltak.

“Annyi feszültség és keserűség gyűlt már össze, hogy borítékolható volt, hogy valami be fogja ezt robbantani egyszer” - mondta nekünk a tiltakozások első hetének végén Tóth Viktor, az a kőbányai angoltanár, aki kollégáival elsőként állt ki. “Hihetetlen, hogy törvénytelen dolgot csinálunk, nem vagyunk rá büszkék, de kérdés nélkül beleállnak a kollégák, annyira betelt a pohár.”

A kormány viszont a pedagógusok heteken át tartó tiltakozása ellenére sem engedett.

Sztrájk vagy engedetlenség?

A szakszervezetek a sztrájk előtti héten közölték, tömegesen érkeznek hozzájuk visszajelzések arról, hogy a tankerületi központok utasítására az igazgatók jogellenes módszerekkel igyekeznek eltántorítani a munkavállalókat a sztrájkolástól. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a 444-nek azt mondta, vannak intézmények, ahol az intézményvezető egyszerűen betiltotta a sztrájkot, olyan okokra hivatkozva, minthogy nem adták le időben a sztrájkolni kívánók névsorát. Az előre bekért névsor a PDSZ szerint azért is abszurd, mert a sztrájkba bármikor, akár nap közben is be (vagy ki) lehet szállni, nem csak akkor, ha azt már előtte napokkal eldöntötte az ember.

Nagy szerint változó, hogy ez a fajta megfélemlítés kiből milyen reakciót vált ki:

van, aki eláll a sztrájktól is, és van, aki felháborodik, és polgári engedetlenséggel tiltakozik.

Több tantestületben ellentéteket is szült az is, hogy a sztrájkba vagy a polgári engedetlenségbe álljanak bele. Volt, aki a jogszerűség miatt még így is a sztrájkot választotta, mások viszont ebben a kiüresített formájában azt bohóckodásnak érzik. Nagy szerint mindenféle variációban tiltakoznak ma: vannak intézmények, ahol csak sztrájkot jelentettek, máshol a polgári engedetlenségbe állnak bele, és van, ahol lesz ez is, az is.

“Tényleg azt érzem, hogy ne szórakozzanak már velem” - mondta nekünk Törley Katalin, a budapesti Kölcsey tanára, a Tanítanék mozgalom egyik arca. Azt érzi, az ő kollégái inkább bepöccentek az elmúlt hét tankerületi fenyegetőzése miatt, ezért sokan a polgári engedetlenséget választják szerdán. Egy másik gimnázium névtelenséget kérő tanára azt mondta, ő azért választotta a munkamegtagadást, mert végzősöket is tanít, így az óráinak akár a hetven százalékát meg kellett volna tartania. “Aztán most az mi? Vicc, nem sztrájk.” Olyan tanárral is beszéltünk, aki még a sztrájk előtti napon se volt biztos benne, sztrájkol-e, vagy beleáll az engedetlenségbe.

Szolidaritás

Az látszik, hogy a társadalom látványosan megmozdult a pedagógusok mellett az elmúlt hónapban: több ezer aláírás gyűlt neves gimnáziumok öregdiákjainak szolidaritási nyilatkozataira, volt iskola, ahol a szülők molinóval álltak ki a tanárok mellett, hétszázezer megtekintés felett pörög a tanári szakma nehézségeiről szóló paródiavideó.

A sztrájk elé készült egy noÁr-videó, az Instagramon pedig zenészek és grafikusok sorra állnak ki a tanárok mellett a Hallgatói Szakszervezet Fizessétekkiatanárainkat akciójában.

A napokban pedig diákok, szülők, pedagógushallgatók és egyetemisták szerveznek szolidaritási akciókat, tüntetéseket. Szerdán Budapesten és Székesfehérváron is lesz diáktüntetés a tanárok mellett, csütörtökön a CEU-n tartanak szolidaritási napot, Pénteken diákok szerveznek akciót a Parlament elé, szombaton pedig ugyanide hívnak tüntetni a pedagógusok mindenkit, akinek fontos az oktatás ügye.