Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen, nevében emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el a megtámadott országban - jelentette ki Kamala Harris szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

Az amerikai alelnök a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán orosz fegyveresek által Ukrajnában elkövetett gyilkosságokról, kínzásokról, szexuális bűncselekményekről és ukrán állampolgárok Oroszországba áttelepítéséről gyűjtött adatokat ismertetve hangsúlyozta, hogy Oroszország széles körű és rendszerszerű támadásokat intéz Ukrajna lakossága ellen. „Áttekintettük a bizonyítékokat, ismerjük a jogi előírásokat és nem kételkedünk abban, hogy emberiesség elleni bűncselekményekről van szó” - mondta.Az Egyesült Államok kormányának nevében „azt üzenem a bűncselekmények elkövetőinek és feletteseiknek vagy bűntársaiknak is, hogy felelősségre vonjuk önöket” - mondta Harris, hozzátéve, hogy valamennyi ismert és ismeretlen áldozat ügyében igazságot kell szolgáltatni.

Szerinte hazájában pártpolitikai oldalakat átívelően egységes és szilárd Ukrajna támogatása, az Egyesült Államok így kitart Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges. Az Egyesült Államok a történelméből adódóan pontosan ismeri a függetlenség értékét, Vlagyimir Putyin orosz elnök így „nagyon téved”, ha kivárásra játszik. „Az idő nem Putyinnak dolgozik” - fogalmazott. Ugyan már egy éve tart a háború, de az alelnök szerint azt látni, hogy „Kijev nem esett el, Oroszország viszont meggyengült, a transzatlanti szövetség pedig erősebb, mint valaha bármikor.”

Beszélt arról is, hogy hazájának nemcsak a közös értékek miatt fontos, hanem elsőrangú stratégiai érdeke is az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása, mert világszerte súlyos következményekhez vezetne, ha Moszkva járna sikerrel. Egyetlen ország sem lenne biztonságban, ha az orosz példa azt mutatná, hogy meg lehet sérteni bármelyik ország területi épségét és erőszakkal el lehet mozdítani a határokat - fejtette ki Kamala Harris.

Megemlítette, hogy Washington aggodalommal szemléli Oroszország és Kína viszonyának alakulását. Az ukrajnai háború kezdete óta Moszkva elmélyítette kapcsolatát Pekinggel, pedig nem lehet támogatni egy olyan országot, amely ráront a szomszédjára. Kína minden ilyen lépése csak tovább ösztönözné az erőszakot, meghosszabbítaná az öldöklést és még inkább aláásná a kölcsönösen tisztelt szabályokon nyugvó nemzetközi rendet - mondta.

Harris előtt nem sokkal beszélt Jens Stoltenberg is. A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást. Ezért „meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként".

Ugyanakkor egyesek aggódnak, hogy a támogatás a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció", a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában. Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna fegyverekkel való támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja - fejtette ki Stoltenberg.

Ő is beszélt Kínáról. Mint mondta, az ázsiai nagyhatalom figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával - ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”. Peking „döntéseit és számításait” nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy.

Véleménye szerint az ukrajnai háború révén Európa megtanulhatta, milyen veszélyekkel jár „a túlzott függőség az autoriter rezsimektől”, hiszen az orosz import magas aránya a földgázfelhasználásában sebezhetővé tette a kontinensünket. A Kínával folytatott kapcsolatokban nem szabad újra elkövetni ezt a hibát - mondta.

Az ukrajnai háború egy további tanulsága, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti együttműködést és a NATO-t, mert a szövetség nélkül nincs biztonság Európában - fejtette ki a főtitkár. A NATO tervezett bővítésével kapcsolatban elmondta: nem az a fontos, hogy Finnország és Svédország együtt vagy egymás után csatlakozik-e, hanem az, hogy minél hamarabb taggá váljon mindkét ország. (MTI)