Ismeretlenek feltörték az orosz kémbankként emlegetett budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank levelezőrendszerét, írja a hvg.hu. A hackerek emaileket, dokumentációkat és egyéb érzékeny információkat szivárogtathattak ki.

A bank megerősítette a hackertámadás tényét: az egyik munkatársuk eleve privát email címről válaszolt a lapnak, mert elmondása szerint a szervereik jelenleg nem biztonságosak. A hazai és nemzetközi sajtóban legtöbbször csak orosz kémbankként emlegetett NBB szerint a hackertámadás során „egyes banki tisztviselők nevében jogosulatlanul tömeges hamisított email terjesztést hajtottak végre” a kiberbűnözők, akiket egyelőre nem sikerült azonosítani.

A belső levelezések, dokumentációk, érzékeny információk nagy része oroszul és angolul van, de akad köztük magyar nyelvű dokumentum is. A hvg.hu úgy tudja, a megszerzett információkat terjeszteni is kezdték, tehát nem arról van szó, hogy a bank tisztviselőinek a nevében küldtek volna ki hamis e-maileket, hanem arról, hogy olyan levelezéseket és egyéb dokumentumokat küldtek szét, amelyeket kizárólag a hackertámadás során szerezhettek meg, máshogy nem férhettek hozzá. A bank válaszát - „tömeges hamisított e-mail terjesztés" - azonban lehet úgy is értelmezni, hogy a pénzintézet magát a támadást elismerte, de szerintük a hackerek által terjesztett anyagok hamisak.

A Vlagyimir Putyin által újraélesztett NBB 2018-ban jelentette be, hogy Budapestre teszi át székhelyét, ezután terjedt el a pénzintézetről, hogy akár hírszerzési célokat is szolgálhat. Ezt a vádat a bank és az Orbán-kormány rendre visszautasítja. 2019-ben a fideszes többség a parlamentben megszavazta, hogy a bank teljes mentességet élvezzen a magyar hatóságok felügyelete alól, és a pénzintézet vezetői és vendégei diplomáciai mentességgel mozoghatnak Magyarországon és az Európai Unióban.

Az orosz-ukrán háború kitörése után Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária is bejelentette, hogy otthagyja a bankot, Magyarország maradt. A pénzintézet legnagyobb hányadú tulajdonosa az orosz állam 45,44 százalékkal, ezután Magyarország következik 25,27 százalékkal, majd sorra jönnek a nem európai államok, Kuba, Mongólia és Vietnám.