Schadl maratoni beszédben védekezett a bíróságon

bűnügy
2023 február 23., 09:15
  • Völner Pál és Schadl György is tagadta bűnösségét a korrupciós ügy harmadik előkészítő tárgyalásán.
  • Völner ügyvédje tanúként idézné Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót is. Exállamtitkárokat is behívna.
  • Szerinte az ügyészségnek utána kellene mennie, kik szivárogtatták ki a peranyagokat. Kifogásolta, hogy érthetetlenül gyorsan befejezték a nyomozást.
  • Schadl maratoni beszédet mondott. Lendületesen, időnként pikírt stílusban próbálta szétszedni a vádiratot, és a végrehajtói kar hivatalvezetőjére mutogatott.
  • Két mellékszereplővel, A. Tamással és R. Róberttel kezdték a sort, ők is tagadnak.

Színre léptek a főszereplők a Völner-Schadl-ügy harmadik előkészítő tárgyalásán. Itt még nincsenek vallomások, sem tanúk, csak nyilatkoztatják a vádlottakat, hogy elismerik-e azt, amit az ügyészség állít róluk.

A szerteágazó ügynek összesen 22 vádlottja van, élükön Schadl Györggyel és Völner Pállal. A vád szerint Schadl a végrehajtói kar elnökeként százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség.

Völner Pál
photo_camera Völner Pál a harmadik előkészítő tárgyaláson Fotó: Németh Dániel/444

Összesen négy előkészítő tárgyalást tartanak, a csütörtöki volt a harmadik. Az első tárgyaláson a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője, P. Béla István, a másodikon pedig hét korrupcióval vádolt végrehajtó közül hatan mindent bevallottak. Ezzel alaposan megnehezítették Völnerék dolgát is.

Völner tagad, az ügyvéd furcsállja, hogy korán lezárták a nyomozást

Völner Pál a bíróság előtt felolvasta nyilatkozatát, miszerint sosem kapott se készpénzt, se mást korrupciós céllal. Sem Schadl Györgynek, sem másnak nem szerzett jogtalan előnyt, és nem járt el az érdekükben. A végrehajtók kinevezését sem befolyásolta, mondta. „Hivatali hatáskörömet soha nem léptem túl.”

Völner szerint a sajtó már megpróbált ítéletet hozni felette a nyomozati iratok alapján, de biztos benne, hogy a bíróságot ez nem fogja befolyásolni.A volt államtitkár védője, Papp Gábor is a sajtó szerepéről beszélt. Azt mondta, megérti, hogy az újságok foglalkoznak a peranyaggal, ha már megszerezték, de nem érti, miért nem jár utána az ügyészség, hogy ki szivárogtatott.

Völner védője felvetette azt is, miért fejezték be érthetetlenül gyorsan a nyomozást.

Beidéznék Varga Juditot

Völner ügyvédje azt is felrótta, hogy a nyomozati iratokban felbukkanó egykori Paks-minisztert, Süli Jánost csak írásban hallgatták ki tanúként, ezért ő nem tudott neki kérdéseket feltenni.

Két korábbi államtitkárt is beidéztek volna a nyomozás során: Vízkelety Mariannt és Kovács Pált. Előbbi Völner védője szerint kulcsszereplő, mégsem idézték be, utóbbit pedig úgy hallgatták ki, hogy az ügyvédnek nem szóltak róla.

photo_camera Papp Gábor és Varga István, Völner védői Fotó: Németh Dániel/444

Rajtuk kívül tanúként idézné a bíróságra Varga Judit igazságügyi minisztert is, akinek Völner a helyettese volt. Papp Gábor felolvasott egy sms-váltást is kettejük közt, ami szerinte alátámasztja, hogy Vargát mindenképp meg kell hallgatni:

  • Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
  • Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
  • Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.

Völner védője szerint egy sor Völner-hangfelvételt ki kellene zárni a bizonyítékok közül. Ugyanígy kizárná P. Béla István, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetőjének beismerő vallomását, ami szerinte törvénytelen volt.

Schadl maratoni beszéde: mindent tagad, a hivatalvezetőre mutogat

„Értem, de meg nem érthetem” - mondta Schadl a bíró kérdésére, hogy érti-e, mivel vádolja az ügyészség. „Nem követtem el bűncselekményt.”

Schadl hosszan, lendületesen és időnként pikírt stílusban reagált a vádiratra, amit fikciónak nevezett, szerinte „tényállításszerűségek” szerepelnek benne. A vádlottak közül egyedüliként úgy döntött, már most oldalanként végigmegy az ügyészség állításain, újra meg újra tagadott mindent, olykor magát ismételve. Még abba is belement, hogy lefoglalták a diplomaosztóra kapott óráját. Összesen nagyjából másfél órát beszélt.

Schadl György az első előkészítő tárgyaláson. Ahhoz nem járult hozzá, hogy a tárgyalóteremben fotózzák.
photo_camera Schadl György az első előkészítő tárgyaláson. Ahhoz nem járult hozzá, hogy a tárgyalóteremben fotózzák. Fotó: Németh Dániel/444

A lényeggel kapcsolatban úgy érvelt, a végrehajtói karban nem az elnök, hanem a hivatal döntött minden lényeges kérdésről, így a végrehajtójelöltek pontozásáról is. Schadl többször visszatért P.-re, akit szerinte ő nem is utasíthatot, többek közt azért se, mert nagyon rossz viszonyban voltak.

Szerinte P. legfeljebb magasabb pozíciót betöltő emberek utasíthatták. Azt mondta, P. egy miniszteri biztossal, Molnár Zoltánnal, „az igazságügyi tárca erős emberével” volt kapcsolatban.

Schadl azt mondta, éppenhogy P. Béla István nevezte ki végrehajtónak például a saját élettársát és annak testvérét.

Akkor miért nem értek tetten?

„Nem alakítottam ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal” - mondta.

Schadl szerint ennek értelme sem lett volna, mivel Völnernek nem volt hatása a végrehajtói kinevezésekre. Ha valakivel, akkor Vízkelety Mariann államtitkárral lett volna értelme bűnös kapcsolatot kialakítani, de elmondása szerint ez sem történt meg.

Úgy véli, az is megáért beszél, hogy nem volt tetten érés. Szerinte azért, mert „nincs mit tetten érni, sajnos a szokásos sárdobálást választotta” a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Akkor miért nem akadályozták meg egy feltételezett bűncselekmény elkövetését? – kérdezte Schadl.

Kitért arra az esetre, amikor a nyomozati iratok alapján vitt „egy hármast meg valami viszonylag normális piát” Völner nyergesújfalui házába. Azt mondta, pár nappal korábban bent járt Völnernél a minisztériumban.

Komolyan gondolja az ügyészség - kérdezte -, hogy akkor nem lett volna hárommillió forint, amit odaadhatott volna Völnernek? „Össze kellett gyűjtenem, hogy lebumlizhassak Nyergesújfalura?”Tagadta, hogy előre megállapodott volna a leendő végrehajtókkal a kinevezésekről. Azt mondta, hét végrehajtóból hatnak kölcsönt adott, hogy be tudják indítani az irodát, amíg nem férnek hozzá az osztalékhoz. Elmondása szerint a kölcsönökről csak a kinevezések után állapodtak meg.

Hat végrehajtó már beismerte bűnösségét, de Schadl szerint csak azért, mert az ügyészség nyomást gyakorolt rájuk: azokat küldték előzetesbe, akik nem „megfelelő” vallomást tettek.

Schadl ügyvédje: Schadl nem is hivatalos személy

photo_camera Schadl ügyvédje, Morvai Attila Fotó: Németh Dániel/444

Schadl ügyvédje, Morvai Attila arról beszélt, védence nem követhetett el hivatali visszaélést, mivel nem is hivatalos személy. Úgy érvelt, végrehajtóként ugyan hivatalos személynek számít, a kar elnökeként nem, márpedig az ügyészség ezzel a pozíciójával kapcsolatban vádolja.

Szerinte a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak nem is lett volna joga eljárást folytatni Schadllel szemben, ezért ki kell zárni a bizonyítékokat az eljárásból.

Morvai beszéde után szót kért Schadl feleségének ügyvédje is, aki az egész eljárást felfüggesztetné.Szerinte az Alkotmánybírósághoz kellene fordulni, hogy egyáltalán lehallgatható-e egy országgyűlési képviselő, amíg nem függesztették fel a mentelmi jogát. Szerinte a törvények ellentmondásosak.

Eredeti terv szerint jövő hétfőn döntött volna a bíróság a beismerő vádlottak büntetéséről, de ezt végül májusra halasztották, miután az ügyvédek reklamáltak, mert nem tudtak megismerni minden iratot. Utána kezdődik a rendes tárgyalássorozat is.

Völner, Schadl és a végrehajtóik

Völner Pált 2015-ben nevezték ki államtitkárnak, majd 2019-től miniszteri biztosként felelt a Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokért. A vádiratban szereplő korrupt kinevezések a 2017-2019-es időszakra esnek.

Az RTL szerint Völner tavaly áprilisi vallomásában két másik államtitkárra, Vízkelety Mariannra és Hajas Barnabásra mutogatott, mondván, ők voltak jogosultak kinevezni a végrehajtókat. (Később kiderült, a nyomozás idején arról beszélt a feleségének a telefonban: tudna olyat mondani, amitől meginogna pár ember széke.)

Az egyetlen végrehajtó, aki tagadja a bűnösségét, Völnerhez hasonlóan kezdeményezte Vízkelety Mariann és Trócsányi László meghallgatását.

photo_camera Tóth Erzsébet, a bíró Fotó: Németh Dániel/444

Az ügyészség szerint röviden így működött a végrehajtói kinevezési biznisz:

  • Schadl elérte, hogy a kiszemelt pályázók mindenképp ott legyenek a minisztériumba felterjesztett listán (ehhez biztosítani kellett, hogy a meghallgatás során elég magas pontszámot kapjanak).
  • Völner - bár hivatalosan nem vett részt az eljárásban - jelezte az illetékes főosztálynak, hogy kit kellene kinevezni.
  • A főosztályon, mivel Völnert a felettesüknek tekintették, az ő akarata szerint készítették elő a kinevezési javaslatot.
  • A vád szerint Vízkelety nem tudta, mi zajlik a háttérben, csak aláírta a kinevezéseket. (Hajas, aki 2020 óta volt államtitkár és 2021 júniusa óta a Kúrián bíró, nem szerepel a vádiratban.)

R. Róbert és az álügyész

Mielőtt Schaldre és Völnerre került volna a sor, meghallgatták az ötödrendű vádlottat, A. Tamást, majd a harmadrendűt, R. Róbertet.

Mindketten tagadták a bűnösségüket.R. Róbert Schadl egyik ismerőse, eredetileg őt kezdték lehallgatni a nyomozók, rajta keresztül jutottak el a végrehajtós sztorihoz. R. egy nyolc osztályt végzett, szakképesítés nélküli férfi, akit egyszer már felfüggesztett börtönre ítéltek sikkasztásért. Orosz felesége van, ő maga oroszul és németül szokott tolmácsolni. A nyomozás során tett vallomása szerint 16 éve ismeri Schadlt.

photo_camera R. Róbert Fotó: Németh Dániel/444

A vádirat alapján Völner több témában próbált segíteni Schadlnek, amiket eredetileg R. kezdeményezett. Ilyen volt egy oktatási bizniszben érdekelt vállalkozó ügye, akinek végül nem sikerült elintézni az engedélyeket, amikre szüksége lett volna. (Völner ehhez kapcsolódva nevezte trágyadombnak az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amikor Schadllel telefonált.)

A vád szerint egy ügyvéd, A. Tamás is segített: ügyésznek adta ki magát, és elhitette a vállalkozóval, hogy jól halad az iskola engedélyezése. Később kormányhivatali kapcsolatait is bevonta az ügybe. (Ők az oktatási vállalkozóval együtt tagadják bűnösségüket.)

photo_camera A. Tamás védője Fotó: Németh Dániel/444

A. Tamás a bíróságon azt mondta, nem adta ki magát ügyésznek, és bár vannak elemei a vádiratnak, amiket elismer, ezeket majd később fejti ki. Védője szerint „nem felelősséghárító” védekezésre készülnek, A. Tamás bizonyos tekintetben tudja, hogy hibázott.

R. Róbert egyetlen betűjét sem ismeri el a vádiratnak. Szerinte kiragadtak részeket a lehallgatásokból, ezért azt kérte, a teljes hanganyagot vegyék figyelembe.R. Róbertre kilenc, A. Tamásra pedig három év börtönt kért az ügyészség.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.