A kormány időhúzását bírálták az ellenzéki pártok a svéd és a finn NATO-csatlakozás szerdai parlamenti vitáján. Az Európai Unióban már csak Magyarország nem ratifikálta a két északi állam felvételét, a NATO-ban pedig Törökország az egyetlen kakukktojás rajtunk kívül.

Az ukrajnai orosz invázió miatt a két ország már tavaly nyáron beadta csatlakozási kérelmét, de a magyar parlament változatos kifogásokkal halasztotta el a ratifikációt. Sanna Marin finn miniszterelnök még tavaly szóvá tette a késlekedést, nemrég a finn elnök is rátelefonált Orbán Viktorra.

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy a szabad világ üdvözölte a svéd és a finn csatlakozási kérelmet, a ratifikáció lehetett volna gyors és egyszerű folyamat, de nem így történt, mert a kormánypártok részéről mindig előkerült valami kifogás vagy időhúzó taktika.

Beszélt a rendkívül hosszú parlamenti szünetről és arról, hogy oktatási, egészségügyi témáknál bezzeg nem érzik szükségét a társadalmi egyeztetésnek, most igen.Vadai sekélyes kifogásnak nevezte, amit Kocsis Máté fideszes frakcióvezető mondott múlt héten, hogy a kormánypárti képviselők megosztottak lennének a kérdésben, és hogy vitatkoztak volna erről Orbán Viktorral. A DK-s képviselő szerint a fideszesek arra is engedélyt kérnének a miniszterelnöktől, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozzanak vele.

Az MSZP-s Harangozó Tamás is szégyenteljesnek nevezte a kormány magatartását. „A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla.” Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésére kerüljön, mondta.Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, a finn nép az életét félti, a magyar kormány pedig Harangozó szerint „szórakozik velük”.Svédország pedig, amelynek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt, mondta.

A jobbikos Brenner Koloman szerint az Orbán-kormány külpolitikája sérti a nemzeti érdeket, ami az lenne, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljunk az európai kultúrkör értékei mellett.

„Nemzeti szégyen”, ami miatt „innen is megkövetem a svédeket és finneket” az a cinikus módszer, amellyel húzták-halasztották a kormánypártok a vita napirendre tűzését – mondta a Jobbik vezérszónoka.

A Párbeszéd szerint hazafias kötelesség a bővítés ratifikációja. Szabó Tímea azt mondta, Magyarország megint cserben hagyta nyugati szövetségeseit, szórakozik, zsarol és hazudozik.

A többi ellenzéki párttal szemben a Mi Hazánk megvétózná a csatlakozást, arra hivatkozva, hogy „Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással”. (A NATO és Oroszország most is határos a balti országoknál.)

A fideszes Németh Zsolt azt mondta, támogatják a bővítést, a NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel. Beszélt arról is, hogy Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal.

Szerinte a két ország támogatása nem kegy, hanem szövetségi kötelezettség, a ratifikáció pedig kiváló alkalom, hogy elbeszélgessenek a partnereikkel, és egymás szemébe nézve félreértéseket, vádakat, hazugságokat tisztázzanak. Azt mondta, ezért indul tárgyalódelegáció a két országba.

Kocsis Máté múlt héten azt mondta, a delegáció nem jelent további halasztást. „A döntést az országgyűlés meg fogja hozni. A miniszterelnök úr támogatást kért tőlünk, viszont a fennálló vitákat el fogjuk rendezni.”

Sztáray Péter külügyi államtitkár szerdán a parlamentben azt mondta: azért kell a delegáció, mert a svédek és a finnek sokszor megalapozatlanul bírálják Magyarországot. (MTI)