Sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában Ferenc pápa áprilisi látogatásáról. Túl sok újdonság nem volt a hétfői bejelentésekhez és az azóta adott püspöki interjúkhoz képest, ami annak is köszönhető, hogy a szép számban összegyűlt újságírók egyáltalán nem kérdezhettek.

A folyosón viszont feltehettem néhány kérdést az MKPK elnökének, Veres András győri püspöknek, miután megígértem, hogy csak a pápalátogatásról kérdezem. Felidéztem, hogy Ferenc pápa saját elmondása szerint rendszeresen, „szinte hetente” találkozik szexuális visszaélések áldozataival, és a mostanihoz hasonló apostoli látogatásai során is meghallgatott már olyan embereket, akiket katolikus papok molesztáltak. Arra voltam kíváncsi, hogy a magyarországi látogatás tervezésekor felmerült-e ez a lehetőség.

Veres András válasza: Előzetesen, ami kérések szerepeltek, hogy milyen találkozókat szeretne a Szentatya, azokat valósítottuk meg. Ez nyert elfogadást, ezt tudjuk megvalósítani.

444: Tehát akkor a magyar egyház részéről, vagy akár a Vatikán részéről nem volt ilyen kezdeményezés, hogy találkozzon a pápa áldozatokkal?

Veres András: Nem mi vagyunk a kezdeményezők.

444: Önök ezek szerint nem tesznek javaslatokat arra, hogy milyen csoportokkal találkozzon a pápa?

Veres András: Nem, hiszen az a Vatikán kérése, a Szentatya kérése, hogy kikkel szeretne találkozni. Egy ilyen rövid, háromnapos látogatás során nyilván nem tud mindenkivel találkozni.

Ferenc pápa 2021-es látogatásakor egy katolikus pap három áldozata szeretett volna találkozni a pápával, de a Vatikán budapesti nagykövetsége illetékesség hiányában a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szervező esztergomi érsekséghez irányította Pető Attilát és két társat. Oda viszont nem akartak fordulni, mert Petőt az érsekség vezetői korábban feljelentették zaklatásért, amiért információkat akart szerezni a saját ügyéről, illetve találkozni akart Erdő Péter bíborossal. Míg nyugatabbra általános gyakorlat, Magyarországon nem tudunk róla, hogy egy püspök találkozott volna áldozatokkal.

Túl ezen, a sajtótájékoztató legnagyobb újdonsága az volt, hogy bemutatták a pápalátogatás hivatalos logóját. Ennek „központi eleme a budapesti Lánchídra utal, amely Magyarország legrégebbi állandó dunai hídja. Az ország és a főváros fontos jelképe, amelyet eredetileg azért építettek, hogy összekössék Budát és Pestet. Ez arra a Szentatya által többször hangsúlyozott gondolatra utal, amely szerint fontos az emberek között hidakat építeni.”

Mint azt már korábban tudni lehetett, a katolikus egyházfő nemcsak misézni fog április 28. és 30. közötti magyarországi látogatása során, hanem találkozik egyházi és állami vezetőkkel, papokkal és szerzetesekkel, a társadalmi élet és a diplomáciai testület, illetve az egyetemi és kulturális élet képviselőivel, továbbá vakokkal, szegényekkel és menekültekkel is.

A szerda délelőtti sajtótájékoztatón Erdő Péter esztergom-budapesti érsek reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa útja „lelki ösztönzést” és „új indítást” fog adni az egész magyar népnek. A bíboros felidézte: Ferenc pápa már a 2021-es Nemzetközi Eucharsztikus Kongresszus budapesti miséje után, a repülőtérre menet jelezte, hogy szívesen visszatérne Magyarországra. Ezúttal nem egy nemzetközi rendezvényre jön, áprilisi útja a magyar közösségnek szóló lelkipásztori látogatás. Ahogy az MTI írja, kitért arra, hogy természetesen egy ilyen látogatásnak része a világi vezetőkkel való találkozás is, ahogy ez mindjárt itt tartózkodása első délelőttjén, pénteken megtörténik majd. A pápa látogatásának további programjai szimbolikusak, egy-egy közösségnek szólnak.

Michael Wallace Banach apostoli nuncius a sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország az első, ahova Ferenc pápa kétszer is ellátogat. Apostoli útja nemcsak tovább erősíti a Szentszék és Magyarország kapcsolatát, hanem tanúságtétel is arról, hogy a kereszténységet tovább lehet adni a következő nemzedékeknek. Ferenc pápa áprilisi látogatása a 41. nemzetközi útja lesz.