Egy magyar pap három áldozata találkozni akart Ferenc pápával

szeptember 8., szerda 17:07
9

Amikor tavasszal kiderült, hogy Ferenc pápa Budapestre jön az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, néhány fiatal férfi úgy érezte, hogy a vele való találkozás „megbékélést és megnyugvást hozhat lelkünkben, bizonyosságot, hogy egyházunk vezetője kiáll az áldozatok mellett, gondoskodik róluk és megérti őket.”

Ugyanannak az egykor Budapesten szolgáló papnak a három áldozatáról van szó. Egyikük Pető Attila, aki először vállalta fel névvel a nyilvánosság előtt, hogy egy pap molesztálta gyerekként, és meg is nevezte az elkövetőt. Pető a kétezres évek közepe óta több körben próbálta elérni, hogy a papot foglalkoztató Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kivizsgálja az ügyét, és meghozza a szükséges szankciókat. A papot végül csak további áldozatok jelentkezése és egy indexes cikk megjelenése után zárta ki a papi rendből Ferenc pápa. Erdő Péter bíboros másfél évtizeddel az áldozat első bejelentése és négy évvel az általa vezetett egyházmegye papjának laicizálása után idén megtörte hallgatását az egyházon belüli gyerekbántalmazásról, és azt mondta: Pető „elindított egy folyamatot, amely később kiterjedt másokra is, végső soron pedig a helyzet megoldását eredményezte: az érintett pap elbocsátását az egyházi szolgálatból és a papságból. Ebben a tekintetben tehát még köszönettel is tartozunk ennek az embernek.” Nem sokkal a Petőről szóló februári cikkeink után Erdő jelentős reformokat is bejelentett.

Pető Attila a történet egyik legfontosabb helyszínén, a bazilika előtt idén februárban. Mögötte a kongresszus reklámjai Fotó: botost/444.hu

De nemcsak a bíboros elismerő szavai jelenthettek bátorítást Petőnek és társainak, hanem az a tény is, hogy a pápa számtalanszor találkozott már papok áldozataival korábban. Sőt, az Eucharisztikus Kongresszusok történetében is van előzménye ennek: 2012-ben az írországi találkozó résztvevőinek szóló üzenetében XVI. Benedek pápa is kemény szavakkal ítélte el a papok gyerekek ellen elkövetett bűneit, legátusa pedig találkozott helyi áldozatokkal. Az ötmilliós országban különböző vizsgálatok több ezer áldozatot és az eltussolás rendszerét tárták fel. A kongresszuson Seán Brady bíboros bocsánatot kért, és arról beszélt zarándokok tízezrei előtt, hogy szégyelli magát, amiért az egyház rosszul kezelte ezeket az ügyeket. A zárómise oltára előtt emlékművet állítottak az áldozatoknak, amely a bíboros szerint egyszer talán „a gyógyulás és a remény” szimbóluma lehet.

Pető és két társa - akik szintén aláírták a levelet, de nevüket nem szeretnék nyilvánosságra hozni - a Vatikán magyarországi nagykövetéhez, a nunciushoz fordultak, hogy segítsen megszervezni a találkozót. A 444-hez eljuttatott levelükben azt írják: „Mindhárman érintettek vagyunk, áldozatok. Sajnos itthon, Magyarországon sikertelenek voltak azon próbálkozásaink, hogy személyes találkozót kérhessünk Erdő Péter bíboros atyától, ahol megvitathattuk volna az eljárások menetét, esetleg tanácsokat adhattunk volna.”

A májusra datált levél Ferenc pápa hamvazószerdán elmondott homíliáját idézi, majd így folytatódik:

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt