A kormány újraírná azt a törvényt, ami alapján most is bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehet az állami és helyi önkormányzati szerveknél,

• ha egyéni jog- vagy érdeksérelmet tapasztal,
• vagy olyasmit észlel, aminek az orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

A 2013-as törvénynek már a preambuluma sem csinál titkot abból, hogy ez a jogszabály az ország korrupcióellenes vállalásai miatt született meg, de Varga Judit javaslata ebből sem hagyná ki a genderkérdést.

A kormány kedden benyújtott javaslata nem elégedett meg azzal, hogy csak a visszaélés-bejelentési rendszerről szóló uniós irányelvet gyúrják bele, hanem szerette volna, hogy itt - az akkummulátorgyártással ellentétben - legyen némi magyar hozzáadott érték is, ezért alkottak egy III. fejezetet, aminek a címe:

Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentésekItt négy olyan esetet emelnek ki, ami alapján bejelentés tehető. Ha például valaki kétségbe vonja, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Például ha valaki az örmények ellen próbál uszítani. De ugyanúgy bejelentésre adhat okot az is, ha valaki tagadja a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák bűneit, vagy esetleg akadályozza a nemzeti jelképek tiszteletét és használatát. De mivel ezeket az eseteket más jogszabályok már eddig is szankcionálták, ezért itt olyan sok változást a magyar életmód megvédéséről szóló fejezet sem hoz.

Azonban a negyedik pont alapján azok ellen is panaszt lehet tenni az állami és önkormányzati szerveknél, akik késégbe vonják

• a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét
• vagy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.

Sajnos a törvény indoklása sem nyújt kapaszkodót, hogy ez pontosan mit jelent, de nem is minősít jogellenessé semmit, csak kiemeli, hogy a 9. alkotmánymódosítás vívmányaival kapcsolatban is lehet bejelentést tenni. Igaz, eddig is bárki tehetett volna bejelentést, ha úgy érezte, ez a társadalom érdekét szolgálná.

Ezek a passzusok 2020-ban kerültek be az Alaptörvénybe, amire alapozva aztán a Fidesz egy érvénytelen népszavazásba torkolló genderkampányt húzott fel. Ezek szerint

• „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

és

• „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Mivel ezekre az esetekre az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer szabályai vonatkoznak, így ilyen bejelentést bárki tehet szóban vagy írásban. A rendszer működtetője pedig nem fedheti fel a bejelentő személyét. Ha egy ilyen ügyben indul vizsgálat valamelyik állami szervnél, helyi önkormányzatnál vagy költségvetési szervnél, akkor az eljárást házon belül kell rendezni, nem lehet bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet megbízni.

De amíg a diktatúrák bűneinek tagadásánál pontosan lehet tudni, hogy milyen büntetést helyez kilátásba a Büntető Törvénykönyv, abban egyelőre tanácstalanok maradnak a vizsgálók, mit érdemel, az, aki kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét. Hogy ezzel az jogellenes cselekmények feltárására létrehozott rendszerek mit kezdenek, azt nem tudni. Mindenesetre a törvény elfogadása után a vizsgálatok elindulhatnak, még ha értelmük nem is lesz.