Hivatalosan is elnökké választja a kínai törvényhozás Hszi Csin-pinget, aki a 2018-as törvénymódosításnak köszönhetően harmadik ciklusát kezdheti az ország élén.

Mindez csak formalitás, de a Népi Kongresszuson fontos döntéseket is meghozhatnak, írja a BBC. Az állami média beharangozója szerint szorosabb kontroll alá vonják a pénzügyi, a tudományos és a technológiai szektort, illetve erősíteni akarják a pártot a magáncégekben.

Megválasztják Li Ko-csiang utódját is. A miniszterelnököt a tavalyi pártkongresszuson szorították ki a legfelsőbb hatalmi körből, pedig nem érte még el a kötelező nyugdíjkorhatárt, így a hagyományok szerint pozícióban kellett volna maradnia.

A távozó vezető az éves ülésszak kezdetén elmondott beszédében bejelentette, Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait. Li egyúttal a fegyveres erők modernizálására, harckészültségük megerősítésére és katonai képességeik javítására szólított fel a jelenlévő háromezer küldött előtt. Határozottan ellenezte Tajvan függetlenségét, és a „békés újraegyesítés” mellett foglalt állást.

Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező, stratégiai jelentőségű Tajvanra. Az utóbbi időben fokozódott a feszültség a felek között, és a nemzetközi közösség attól tart, hogy Oroszország ukrajnai háborúján felbuzdulva Kína hasonló lépésre szánhatja el magát Tajvan kérdésében. Kína tavaly augusztusban nagyszabású hadgyakorlatot tartott Tajvan körül válaszul arra, hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök a szigetre látogatott.

Li Ko-csiang megjegyzésére válaszul Tajvan leszögezte: Pekingnek szembe kellene néznie azzal, hogy a Tajvani-szoros két oldala között nincs alá-fölérendeltségi viszony, valamint tiszteletben kellene tartania Tajvan elkötelezettségét a szuverenitás, a demokrácia és a szabadság mellett.

A kínai vezetés öt százalék körüli gazdasági növekedést célzott meg erre az évre.Már tavaly 5,5 százalékkal készültek, de a zéró-covid stratégiával járó szigorú lezárások ezt megakadályozták, így csak 3 százalékot sikerült elérni, ami a második legrosszabb adat volt 1976 óta.

Az új miniszterelnök várhatóan Li Csiang korábbi sanghaji párttitkár lesz, aki a járványintézkedések miatt vált nemzetközileg is ismertté.

A következő napokban megszavazzák a Politikai Bizottság tagjait, vagyis a minisztereket is.