Egy dán miniszter szerint szégyen, hogy a fejlett országok ígéretük ellenére alig segítik a legszegényebbeket a klímaváltozás elleni harcban

1000 milliárd dolláros összegekre lesz szükség a következő évtizedekben ahhoz, hogy hatékonyan védekezhessünk a globális felmelegedés ellen, és a fejlett világ szégyene, hogy ígéretei ellenére nem segíti a szegény országokat ebben a küzdelemben – mondta a dán fejlesztési együttműködési és globáliséghajlat-politikai miniszter Dohában, a legkevésbé fejlett országoknak az ENSZ által szervezett konferenciáján.

Dan Jörgensen szerint a mai napig nem folyósították ezeknek az országoknak a 2009-ben megígért támogatási összegeket. A 2009-es koppenhágai klímakonferencián a fejlett országok vállalták, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dolláros segélyt adnak a szegény országoknak. Az így megvalósuló fejlesztésekkel az érintett országok csökkenthetnék károsanyag-kibocsátásukat, de eddig csak egy részét kapták meg a felajánlott összegnek.

Jörgensen azt mondta, hogy Dánia a rá eső keretet meghaladóan költ ilyen célokra, és ezt a példát a világ többi országának is követnie kellene, mert „ha több ezer milliárdra van szükség, akkor százmilliárdok kifizetése nem jelenthet problémát”.

Chrysoula Zacharopoulou, a konferencián Franciaországot képviselő államtitkár erre reagálva azt mondta, hogy a júniusi, következő konferencia házigazdájaként igyekszik majd mindent megtenni a pénz folyósítása érdekében.

Dánia egyike azoknak az országoknak, amik az ENSZ ajánlásánál is többet, éves nemzeti össztermékük több mint 0,7 százalékát fordítják nemzetközi segélyezésre. Bizonyos fejlett országok a koronavírus-járvány miatt csökkentették a segélyezésre szánt költségvetésüket, míg Dánia más országokkal együtt az ukrán menekültek és más válsághelyzetek megoldására költötte az ilyen célra elkülönített összegek egy részét.

Az ötödik alkalommal megrendezett konferencia egyik fő témája az, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a világ legszegényebb 46 országára. Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi megbízottja azt mondta, bár ezek az országok a világ károsanyag-kibocsátásának csak 4 százalékáért felelősek, legalább kétharmad részben mégis ők szenvedik el a klímaváltozás következtében kialakuló halálos betegségek, árvizek és egyéb természeti katasztrófák következményeit. (MTI)