Csütörtök délután a Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya online beszélgetést szervezett neves közgazdászoknak a magyarországi inflációról. Nem mindenben értettek egyet, de azt mindannyian megerősítették, hogy a kormány intézkedései hozzájárulnak a rendkívüli áremelkedéshez. A beszélgetés legérdekesebb gondolatait mutatjuk most be.

Hogyan kezdődött?

Halmai Péter Széchenyi-díjas akadémikus emlékeztetett, hogy az egész világot érintő infláció 2021 elején kezdődött, vagyis alapvetően nem a háború vagy az arra válaszul adott európai szankciók okozták - ahogy erre egyébként a kormány hivatkozni szokott.

Az infláció fő oka a járvány. A korlátozások idején váratlanul és drámaian csökkent a kereslet a különböző nyersanyagokra és termékekre, majd a nyitást óriási vásárlási kedv követte. Csakhogy ezt nem bírták követni a termelők, nem sikerült azonnal helyreállítani az ellátási láncokat, és emiatt hiány keletkezett, ami elszabadította az árakat.

Drágult az energia, az élelem, drágultak a nyersanyagok és az alkatrészek is, a kínálat nem tudta követni a hirtelen növekvő keresletet. 2022-ben a háború tovább növelte az inflációt, elsősorban az energiaárak újabb emelkedése miatt.

A világkereskedelemben megkezdődött az árak korrekciója, az élelmiszerek például már tizedik hónapja egyre olcsóbbak nagy átlagban a Földön. Az energia ára is csökken, a földgáz Európában már kevesebbe kerül, mint a háború kitörése előtt, de még így is háromszorosa a 2019-es árának.

Halmai szerint a korrekció ellenére a 2010-es évek olcsó árai már nem térnek vissza, de általában a világban már mérséklődik az infláció.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója bemutatta, hogy Európában három inflációs régió alakult ki: a balti államoknál a legnagyobb a drágulás, utánuk következik Kelet-Közép-Európa, és a legalacsonyabb mértékű infláció Nyugaton és Délen tapasztalható. Egyetlen kiugró kivétel van, Magyarország, ahol jóval magasabb az infláció, mint a saját régiójában. Szerinte a három régió közötti különbséget elsősorban a helyi gazdaságok eltérő rugalmassága okozza.

Halmai úgy látja, hogy a régiónkban azért magasabb az infláció, mint Európa nyugati felén, mert

• arányosan magasabb a nagy energiaigényű ipar szerepe a gazdaságban;
• az itt élők többet költenek élelemre és energiára (rezsire) arányosan a fizetésükből, és mivel főleg e két termék ára emelkedik most, a kelet-közép-európaiak fogyasztói kosarában lévő termékek jobban drágulnak;
• már korábban elindult folyamat, hogy a régióban a szolgáltatások árai gyorsabban növekednek, mint Nyugaton, mert kezdik utolérni azokat, zárkózik fel a szektor;
• Nagy János, az Erste elemzője ehhez még hozzátette, hogy a régióban tapasztalható munkaerőhiány is számít, emiatt ugyanis gyorsan emelkednek a bérek, és ez is hajtja az inflációt.

De miért lóg ki Magyarország?

Ennek számos oka van.