A Nemzeti Választási Bizottság kedden 8 szavazattal elutasította az LMP akkumulátorgyárakról szóló népszavazási kérdését, ami helyi népszavazáshoz kötné az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek létesítését. Hét tag szavazott a a kérdés mellett.

• „Egyetért-e azzal, hogy akkumulátor gyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

Sasvári Róbert elnök a kezdeményezés megtagadását kérte. Szerinte a kezdeményezés a jogszabály-módosítására irányul, mivel megváltoztatná az elrendelendő népszavazási kérdések körét. Elmondta, hogy az önkormányzati törvény a helyi népszavazásra jelenleg is lehetőséget ad, amit akkor kell elrendelni, ha megfelelő helyi választópolgár kezdeményezi. Szerinte az LMP-s kérdés által célzott jogalkotás nincs összhangban az Alaptörvénnyel. Az NVB elnöke szerint a kérdés burkolt alkotmánymódosítást foglal magában, ami pedig a tiltott tárgykörökbe tartozik. Az Alaptörvény módosításáról ugyanis nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB keddi határozata ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, majd a Kúria 90 napon belül dönthet, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja a döntést.

Az LMP nevében Ungár Péter az ülés után bejelentette, hogy megtámadják az NVB döntését, valamit újabb kérdésekkel készülnek.

A mostani kérdést még januárban nyújtották be. Korábban az LMP volt az egyetlen párt, amelyik augusztusban sikeresen tudott helyi népszavazást kezdeményezni a kínai CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyára ellen. De miután a helyi választási bizottság októberben hitelesítette a kérdést, a párt mégsem kezdte meg helyben az aláírásgyűjtést, mert azt mondták, inkább egy országos népszavazásba állnának bele. Ez azonban most elbukott a Nemzeti Választási Bizottságon.

Később más pártok hiába próbáltak mégis helyi népszavazást kezdeményezni a 221 hektáros területen épülő kínai gyár ügyében, a Helyi Választási Bizottság mindhárom kezdeményezést elutasította. Pedig a Momentum szinte szó szerint ugyanazt a kérdést adta be, amit az LMP-nek korábban elfogadtak.

Idén Győrtől Debrecenig mindenhol lakossági tiltakozások kezdődnek, ahol csak a kormány bejelenti egy-egy távol-keleti akkumulátorgyár érkezését. Az ipari létesítmények egyrészt rengeteg vizet használnak fel, veszélyes anyagok juthatnak a talajba, másrészt a gödi Samsung közelében lakók már tudják, milyen zajterheléssel jár az üzem működése.

A kormány tervei szerint a Magyarországon működő akkumulátorgyárak össztermelése 2025-re 47,3 GWh-ra, 2030-ra pedig akár 87,3 GWh-ra nőhet. Energiaigényük kiszolgálására új gázerőműveket kell építeni. A magyar kormány eddig legalább 200 milliárd forint feletti közvetlen pénzügyi támogatást biztosított ezekhez a beruházásokhoz, de ezen felül út- és csatornaépítésekkel, az ipari parkok fejlesztésével majdnem ugyanilyen arányban támogatták őket. Ha pedig elkezdenek működni, akkor még az adókedvezmények és a kedvezményes hitelek is kedveznek a cégeknek.

Az ülés elején Ungár Péter kezdeményezőként elmondta, azért adták be a kérdést, mert azoknak az embereknek van joguk beleszólni egy-egy ilyen beruházásba, akiknek együtt kell élniük a következményekkel. Ugyanakkor a településvezetők sok helyen azt mondták, az ipari létesítményeknek akkor is meg kell valósulniuk, ha a helyiek nem támogatják. Az LMP szerint ezek a beruházások olyan károkat okoznak, amikről nem lehet országgyűlési választáson dönteni. Ungár szerint nem jelentenek valódi munkahelyteremtést, valamint a cégek kiviszik a profitjukat.