Nem titkolhatja tovább a Nemzeti Koncessziós Iroda az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit - amelyekből az is kiderül, mennyi közpénzbe került, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei kapták meg a hazai autópályák üzemeltetését a következő harmincöt évre.

Az iratokat a Szabad Európa perelte ki az NKI-ból: a lap felfigyelt rá, hogy a szerződés ugyan elérhető az interneten, de a megállapodás lényeges elemeket tartalmazó mellékletei nem, ezért közérdekű adatigényléssel fordultak az irodához. Ők felajánlották, hogy az újságírók személyesen megnézhetik a kért dokumentumokat, de a telefonjukat és laptopjukat a portán kellett hagyniuk, és „üzleti titokra" hivatkozva nem adták ki nekik azokat a mellékleteket sem, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmazták.

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja, hogy az NKI nem titkolhatja tovább, milyen feltételekkel adta át a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és a Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak. Az ítélet még nem jogerős, tehát a vesztes még fellebbezhet.

A Themis magántőkealap tavaly májusban nyerte meg a autópályák építésének és karbantartásának jogát a következő három és fél évtizedre. Nyáron írtuk meg, hogy Mészáros Lőrinc tőkealapjai - Konzum PE, Opus Bridge és Opus New Way - és Szíjj László tőkealapjai - Themis, Cronus, Via és Vesta - közös vezetésű vállalkozást hoznak létre, aminek a neve és tulajdonosi arányai még nem ismertek. Ez viszonylag bevett formája az összefonódásnak: ez történt akkor is, amikor 2011-ben a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta együtt pályázott és nyert a negyedik mobilszolgáltató számára kiírt frekvenciapályázaton. Végül MPVI néven jött létre a közös vállalatuk - az más kérdés, hogy valójában egy percig sem működött.

A Transparency International hazai szakértője korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy a harmincöt éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány az autópálya-üzemeltetés esetében lezárná a piacot. Ez azt jelenti, hogy a következő három és fél évtizedben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.

(via Szabad Európa)