Hosszú cikket publikált a Spiegel arról, hogyan számol és számolt le eddig a magyar kormány a magyarországi német tőkével. Kezdve a német cégek terhelésével, ellehetetlenítésével, egészen a maffiaszerű zsarolásokig.
Bár azt a cikk, és annak megszólalói sem vitatják el, hogy az Orbán-kormány mindig is nagyon előzékeny volt a német tőkével, pláne ha az elektronikai és autóiparról volt szó, a Spiegel összességében azt vázolja, hogy a német tőke kora Magyarországon lejárt, helyét a miniszterelnökhöz köthető és hozzá hű vállalkozók köre veszi át. A cikk több helyen is a autokrata, félautokrata és kleptokrata jelzőkkel illeti a magyar rendszert, melyet azzal magyaráznak, hogy az országban a gazdasági teljesítmény helyett a politikai lojalitás az, ami sikereket eredményezhet és nyertes tenderekhez vezethet.
Az állításokat alátámasztandó több német cég történetét is idézik. Köztük két német beszállítócégét, a Heidelberg Materialsét és a Schwenk Zementét, amelyek vezetői egy Orbánhoz köthető vállalkozótól finom utalásokkal átszőtt levelet kaptak, miszerint felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t, a cég vezetőinek pedig nincs más választásuk, mint elfogadni az ajánlatot.
A külföldi tőke kiszorítására tett informális kísérleteken túl a magyar kormány igyekszik jogi úton igyekszik eladásra kényszeríteni a cégeket. Itt megemlítik Lázár János-féle minisztériumot és az állami építkezésről szóló törvényt. A lap német és EU-s politikusokat is megszólaltat, akik szerint ez a fajta – a Daniel Freund, Zöld Pártos EP-képviselő kifejezésével élve – „cimborakapitalizmus” korábban elképzelhetetlen volt az Európai Unión belül, továbbá szembemegy az EU-s szabad piac elképzelésével. Freund szerint az EU nem engedheti, hogy Orbán ilyen rendszert működtessen. „A korrupció egyre növekszik, és a gazdaság egyértelműen rossz irányba halad” – mondta.