A Gazdaságfejlesztési Minisztérium is megerősítette, hogy az amerikai nagykövet szerdai bejelentése után - miszerint az Egyesült Államok szankciós listára tette a Nemzetközi Beruházási Bank magyar alelnökét - Magyarország kilép a budapesti székhelyű, de orosz kémbankként is emlegetett pénzintézetből, amelynek az ukrajnai háború óta egyedüli európai részvényese volt.

Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján reagált David Pressman bejelentésére, de a Nemzetközi Beruházási Bankot meg sem említette, és az erre irányuló konkrét kérdésekre sem válaszolt - pedig a minisztérium bejelentése alapján nagyon valószínű, hogy a döntés addigra már megvolt.

Az ATV riportere azt kérdezte a külügyminisztertől, hogy megérti-e a magyar kormány az amerikai aggodalmakat, megszünteti-e a Nemzetközi Beruházási Bank tisztségviselőinek diplomáciai mentességét - amit Pressman komoly problémának nevezett -, mikor lép ki Magyarország a pénzintézetből, és mit gondol arról a felvetésről, hogy a magyar és orosz vezetés kapcsolata, gazdasági együttműködése „az orosz háborús gépezetet pénzeli”.

Szijjártó reakciója erre azt volt, hogy Magyarország egy ország, „kéretik nem gyarmatként tekinteni ránk senkinek a világon”, és nincs az a nyomás, „baráti útmutatás vagy hecckampány”, amivel minket háborúpárti álláspontba lehetne préselni. A miniszter azt mondta, bár érti az amerikai álláspontot, azt már kevésbé, hogy „miért nem lehet tiszteletben tartani kölcsönösen egymás álláspontjait ebben a kérdésben”. A Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatos kérdésekre ezúttal sem válaszolt.

Az amerikai szankciós listára tett Laszlóczki Imréről ebben a cikkben írunk hosszabban. Megkérdeztük a Külügyminisztérium sajtóosztályát, miért lép ki Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bankból, amennyiben nem enged semmilyen külföldről érkező nyomásgyakorlásnak. Amennyiben választ kapunk, cikkünket frissítjük.