2022-ben a nyugat- és közép-európai országok az orosz-ukrán háború következményeként reálértéken többet költöttek védelemre, mint 1989-ben, a hidegháború utolsó évében. De a katonai kiadások globálisan is rekord magas összeget értek el, 2,24 billió dollárt tettek ki, ami több mint 767 ezermilliárd forintnak felel meg - ez derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) éves jelentéséből.
A világon a legtöbbet Észak-Amerika fordított védelemre, a második helyen Kelet-Ázsia áll. Nyugat- és Közép-Európa a harmadik: itt az országok több mint 345 milliárd dollárt (több mint 118 ezermilliárd forint) költöttek katonai célokra, ami 30 százalékkal több mint 2012-ben.
Az Egyesült Királyság költött Európában a legtöbbet, összesen 68,5 milliárd dollárt, aminek csak 3,6 százaléka volt Ukrajnának küldött segély. Németország katonai költségvetése a hetedik legmagasabb volt a világon az USA, Kína, Oroszország, India, Szaúd-Arábia és az Egyesült Királyság után. A top tízbe még Franciaország, Dél-Korea és Japán tartozik. Ukrajna őket követi, a háborúban álló ország katonai kiadásai 640 százalékkal nőttek 2022-ben a megelőző évhez képest, és ez a GDP 34 százalékát tette ki.
A jelentés szerzői szerint a tavalyi év a tömeges újrafegyverkezés kezdetét jelenti és a védelmi költések tovább fognak nőni. A katonai kiadások világszerte nyolcadik éve folyamatosan nőnek. (Guardian)