Nem sokkal e cikk megjelenése után felszáll Ferenc pápa repülője, 10-kor már ünnepélyes fogadtatásban részesítik a Liszt Ferenc repülőtéren, aztán felautózik a budai várba. Hónapok óta azt kérdezgeti a katolikus és a világi sajtó, arról beszélnek egyházi és kormányzati méltóságok, arról szakértenek a szakértők, hogy miért látogat Magyarországra két éven belül másodszor is a pápa.

A legőszintébb válasz erre az, hogy nem tudjuk, de néhány félreértést és félremagyarázást helyre tudunk tenni, és óvatos találgatásokba is bocsátkozhatunk.

Nem vagyunk egyedül

„Nem lehet túlértékelni azt a tényt, hogy Olaszországon kívül Ferenc pápa csak Magyarországot keresi fel kétszer is” – mondta Veres András, a püspöki kar elnöke. „Különösen érdekes, hogy Magyarország az első ország, amelybe kétszer látogat el: azt hiszem, ez az ország elismerésének jele” – mondta Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusa, vagyis Ferenc pápa nagykövete.

Ezzel a kormányoldalon is hangoztatott felemelő gondolattal az a legnagyobb probléma, hogy egyszerűen nem igaz.

Ferenc pápa 2015-ben és 2016-ban is ellátogatott Kubába, Görögországban először 2016-ban, majd 2021-ben járt, hamarosan Portugáliába is visszatér. Kuba kommunista diktatúra, ahol közvetítő szerepet akart betölteni a pápa, az ortodox többségű Görögország az oda érkező menekültek miatt különösen érdekes az egyházfő számára, míg Portugáliába pusztán egyházi okokból látogatott el 2017-ben, a fátimai jelenések 100. évfordulóján, illetve idén nyáron az ifjúsági találkozó miatt megy újra.

Ebből nemcsak az a tanulság, hogy mennyire rosszul kommunikál a katolikus egyház vezetése, amely a jelek szerint a Wikipédiát is rest használni. Hanem az is, hogy a pápalátogatások motivációja nagyon eltérő lehet.

Problémacentrikus látogatások

Ha végignézünk a 2021-es magyarországi látogatás óta eltelt időszakon, azt látjuk, hogy Ferenc pápa túlnyomórészt nehéz terepeket választ, olyan országokat, ahol van valami tennivalója.

• A pénzügyi válság és a koronavírus idején utazott Görögországba, ahol meglátogatott egy menekülttábort.
• Innen a szintén ortodox többségű, belső feszültségekkel teli Ciprusra utazott.
  
• Máltán is menekültekkel találkozott, és a tengerbe veszett emberekre emlékezett.
• Kanadába elsősorban azért ment, hogy bocsánatot kérjen a katolikus iskolákban meghalt őslakos gyerekek miatt.
  
• Kazahsztánba és Bahreinbe, két muszlim többségű országba a vallások közötti, sokszor nem zökkenőmentes párbeszéd előmozdítása érdekében érkezett.
• Legutóbbi, dél-szudáni útja során a helyi eliteket illette kemény kritikával, amiért nem képesek beszüntetni a polgárháborút. Megemlékezett a hitük miatt meggyilkolt papokról.

Ezek után nehéz lenne azt mondani, hogy Ferenc pápa utazásai általában valamiféle jutalmak lennének a keresztény értékeket derekasan képviselő országok vagy kormányok felé.

A hivatalos magyarázat

„Ferenc pápa 41. apostoli útja egy ígéret beteljesítése, amelyet a magyar népnek és egyháznak tett, miután 2021 szeptemberében lezárta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Akkor csak néhány órát töltött Budapesten, de megígérte, hogy visszatér egy hosszabb, az egész országnak szóló látogatásra” – idézi a vatikáni szóvivőt a Vatican News.

Ez biztos igaz, és szerepet játszik a döntésben, de nem véletlenül keres más okokat is mindenki. Nem is lenne kielégítő, ha azért repülne ide, a fél fővárost lebénítva, milliárdos költséggel, nem túl jó fizikai állapotban, hogy találkozzon a néppel, amellyel már találkozott két éve – miközben van még vagy száz olyan ország, ahova mehetne, és több tucat, ahol nagyon örülnének neki.

A hivatalos katolikus napilap, a Magyar Kurír kérdésére – „Mi lehet az oka, hogy Ferenc pápa másodszor jön Magyarországra, miközben Olaszországon kívül egy országban sem járt kétszer?” – a Vatikán nagykövete is ad más válaszokat.

• „Magyarország meglehetősen közel van, ez megkönnyíti az utazást. Nem elhanyagolható, hogy 86 éves, nemrég néhány napot kórházban töltött.”
• De „egyházon belüli okai is vannak. Magyarország büszke a keresztény hagyományaira, hitére. Ha nem is mindenki hívő, de a hívők komolyak és elkötelezettek a hitükben: Ferenc pápa látogatása ennek az elismerése is.”
• A pápa „elmegy majd a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonába a gyerekekhez, találkozik szegényekkel, menekültekkel, fiatalokkal – ezek mind prioritást jelentenek a pápaságában, és olyan dolgok, amelyeket a magyar egyház is megél a mindennapokban”, látogatása elismerés a magyar katolikus egyház felé.

Bár a pápa tényleg szinte mindig sok-sok szépet mond a fogadó országról, de láttuk az eddigi példákból, hogy látogatásainak szinte mindig van a vállveregetésen túli célja. Ezúttal nem egyértelmű, mi ez a cél.

Közel a hadszíntérhez

De a legtöbb komolyan vehető elemzés oda fut ki, hogy az orosz–ukrán háború és a béke a fő kérdés.

A vatikáni nagykövet is kiemeli ezt: „van egy másik, szintén földrajzi szempont: a pápa nagyon aggódik az ukrajnai helyzet miatt. Magyarország határos Ukrajnával, és el tudom képzelni, hogy innen is felhívást intéz majd a békéért. A pápa hangjára sokan figyelnek, súlya van. Húsvét napján az Urbi et Orbi áldás alkalmából is felhívást intézett a békéért, de ha még közelebb megy a hadszíntérhez, akkor még erőteljesebben tud szólni, még nagyobb súlya lehet a szavainak.”

A pápa szóvivője ezt mondta a látogatás céljairól: „A középpontban az európai egység, a fiatalok jövője, az ökumenikus párbeszéd áll majd. A pápa bátorítani fogja a magyar egyházat, mely megélte az üldözést, szólni fog a háború drámájáról, és felhívást intéz a békéért Magyarországon, mely 135 kilométernyi szakaszon határos a szenvedő Ukrajnával. Ide érkezik busszal, vonattal vagy autóval sok menekülő, akik jelentős része tovább utazik Németország, Hollandia, Olaszország és más nemzetek felé.”

Hogy pontosan mit mond, és mennyire hangsúlyozza a magyar kormány és a Vatikán békefogalma közti különbségeket, az lesz a következő három nap legfőbb politikai tétje.

Mi lesz és mi nem lesz?

Az elmúlt hetekben egyházi emberekkel folytatott beszélgetéseim során egyértelművé vált, hogy komoly feszültségek és félelmek lehetnek a magyar katolikus vezetők között, nehogy a pápa „valami rosszat mondjon”, nehogy valami politikai botrány legyen. A neves teológus, Máté-Tóth András ugyanakkor azt írta a Válasz Online-on: „Ferenc pápa magyarországi látogatásával kapcsolatban számos találgatás és elvárás fogalmazódik meg. Fontos aláhúzni, hogy a pápa sehová sem azért utazik, hogy számonkérje a részegyház híveit és felelőseit. Budapesten sem fog rákérdezni a II. vatikáni zsinat recepciójának állagára, a szinódusi folyamat alakulására, az egyházi és a politikai vezetők közéleti szerepléseire, és különösen nem fogja érinteni azokat a felkapott és divatos témákat, mint a papi pedofília, a nők pappá szentelése vagy a menekültekkel való bánásmód. A pápa azért látogat el valahova, és így Magyarországra is, hogy a legfontosabb keresztény értékek elmélyítésében és követésében erősítse testvéreit.”

Vannak azonban olyan hangok, egyházon belül is, amelyek éppen azt várnák az egyházfőtől, hogy igenis rázza fel a hazai hívőket és elöljárókat. Török Csaba, az esztergomi bazilika plébánosa például megírta a Telexre, hogy az egyik római beszélgetés után azt kérte a pápa bizalmasától: „Mondjon erős szavakat, tegyen prófétai gesztusokat! Ne legyen ez egy háromnapos önreprezentáció, unottságba hanyatló kifáradt erőlködés, ami csak egyet akar: hogy mutassunk valamit, ami már régen nem létezik, nemhogy a társadalomban, de a templomainkban és a plébániáinkon sem.”

Hortobágyi Cirill főapát pedig így prédikált Pannonhalmán, ahova végül nem megy el a pápa áldozatokkal találkozni: „Ferenc pápa hisz bennünk. Tudja, hogy érzékeny és sebzett a szívünk. Ferenc pápa lát bennünk reményt. Hátha elismerjük, hogy teljesítményünk, egyházunk nem tökéletes, hogy szeretetünk még nem teljes. Ferenc pápa szeret minket. Szereti a perifériát, a város határán túlit. Ferenc pápa idejön, és beszélget velünk, elfogadja meghívásunkat a kenyértörésre, aztán majd elmegy. Hátha nekünk is lángolni kezd a szívünk, mint egykor az emmauszi tanítványoknak.”