El a kezekkel Horn Gyulától! És a strandbelépők árát se bizgerálják!

POLITIKA
2023 május 08., 09:04

Ritkán és régen látott erőszakkal reagált a karhatalom május 3-án a diákok demonstrációjára a budai Várban, a miniszterelnök hivatalának közelében. Könnygázt és tonfát bevetve oszlatták a jellemzően kamaszokból álló tömeget, sokak felháborodását kiváltva.

Hétfőn, a kéthetes ciklusban ülésező parlament májusi első ülésének negyedik napján várhatóan ez lesz a napirend előtti felszólalások témája, legalábbis Semjén Zsolt általános miniszterelnökhelyettest leszámítva, aki Varga László halálának 20. évfordulójára kíván emlékezni, az összes többi napirend előtt felszólaló képviselő aktuális ügyekről, kérdésekről, közügyekről kíván beszélni. Folyamatosan frissülő cikkünkben ezekről, illetve a felszólalásokra adott kormányzati válaszokról fogunk beszámolni.

Közoktatás

Első felszólalóként Csárdi Antal (LMP) a pedagógusok státustörvényéről beszélt, mely szerinte egyrészt nem felel meg az Európai Unió felé tett vállalásoknak, másrészt nem volt érdemben egyeztetve, és nem szolgálja a közoktatás színvonalának emelését.

"Nem lehet a tüntetők, köztük a diákok ellen agresszív akciókkal, a szakszervezetek ellen lejárató kampánnyal célt elérni" - mondta Csárdi, aki szerint az elmúlt napok erőszakos cselekményeiért mindenben a kormány felelős. "Rétvári Bence ne adjon a szakszervezeteknek utasításokat" - mondta. Szerinte a kormánynak inkább egyeztetnie kéne a szakszervezetekkel és más független szakmai szervezetekkel.

"Azt vártam, hogy önálló gondolata is lesz képviselő úrnak" - reagált Csárdi felszólalására a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár, majd idézte Csárdi pártelnökét, Ungár Pétert, aki szerinte öncélú magamutogatásnak nevezte a tiltakozó akciókat. Állítása szerint a kormány konzultált a tanárokkal és a szülőkkel is, több tízezer pedagógus és 130 ezer szülő válaszolt a kérdőíveikre. A szakszervezetekkel "kilenc környékén" jár a konzultációk száma, "már a konzultációról is konzultáltunk a szakszervezetekkel", mondta. "Ennyi egyeztetésre soha nem került sor [,,,] erre a folyamatra mondta azt most ön, hogy nincs egyeztetés" - állította Rétvári.

A státustörvény célja szerinte az, hogy minél jobb körülményeket tudjanak biztosítani, mondta, majd a baloldali kormányokkal kezdett példálózni, melyek, ha valaki azóta már elfelejtette volna, bő 13 éve voltak utoljára hatalmon. Szerinte a baloldali kormány iskolákat zárt be - míg a jelenlegi egyházi fenntartásba szervezte ki a közoktatást. Majd arról beszélt, hogy a szakszervezetek nem is reprezentatívak, mert már alig vannak szakszervezeti tagok - szerinte azért, mert a tanároknak se tetszik, hogy a szakszervezetek pártpolitikai érdekeket szolgálnak. Végül újra elszajkózta, hogy a baloldal akadályozza Brüsszelben, hogy megemeljék a tanárok fizetését.

A Fidesz természete

"Mi az, ami megkülönbözteti a fideszes hatalomgyakorlókat a tisztességes átlagemberektől" - Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint egyre többen gondolkoznak ezen. Majd elbüszkélkedett vele, hogy a Párbeszéd frakciója körbefutotta a Balatont, ez szerinte ahhoz hasonló, ahogy a való életben is ki kell tűzni egy célt, majd közösen kell küzdeni azok megvalósításáért. Ezzel szemben szerinte Orbán és a Fidesz mindent alárendel a győzelemnek - példaként felhozta a legendás esetet, amikor Orbánt legyőzte a neje síelésben, ezért Orbán magának a férfi győztes címet ítélte meg. Carl Schmidtet, a nácikra is bőven ható német államfilozófust is ideidézte, aki a Fidesz hatalomgyakorlási stratégiáira is erős hatással volt. A Fidesz anti-antifasiszta, hangzott még el, hiszen nem vetett be karhatalmat a Magyarországon gyülekező európai szélsőjobboldallal szemben, ellenben tonfát és könnygázt vetett be a tiltakozó diákok ellen.

A Fidesz ellenségkereső politikájának az a lényege, hogy amint valaki a mi és ők dichotómiában az ők oldalára kerülnek, azokkal szemben bármit megengedhessenek maguknak.

"A Balatont körbefutni komoly teljesítmény, akármilyen idővel is teljesítették, az nagyon nagy dolog, és nem akarom elcinikuskodni, hogy ez a Párbeszéd egyetlen önálló teljesítménye" - cinikuskodta el a válaszát Dömötör Csaba államtitkár. Hamarosan kiderült, hogy emlékei szerint 2006-ban békés megemlékezések voltak, amiket szétvert a karhatalom. Kicsit beszélt a szélsőbaloldali veszélyről, majd arról, hogy pár éve még a Jobbik miatt tartottak szélsőjobboldali veszélyt, akikkel most meg közös választási listán szerepeltek. "Orbán Viktor győzni szeretne, ezt meg tudom erősíteni" - mondta Dömötör.

Az államtitkár ezután arról beszélt, hogy a kormány fenn tudta tartani a gazdaság növekedését, szó volt még 13. havi nyugdíjról, családtámogatásról. Az Európában kiemelkedően magas magyar inflációról nem tett említést. Ellenben kimondta, hogy legyen végre vége a háborúnak.

Toroczkai László felszólalásának tudósításától - miként tesszük azt a kormánypárti öninterpellációkkal - eltekintünk. Legyen elég annyi, hogy esélyt teremtett a kormánynak arra, hogy a szélsőjobboldal elleni fellépés látszatát keltsék: a téma a szélsőjobboldali csoportok European Fight Night nevű rendezvényének ellehetetlenítése volt.

Bérkérdés

"17 hosszú év a rendszerváltoztatás óta az az időszak, amiben Orbán Viktor kormányzott" - kezdte felszólalását Brenner Koloman (Jobbik), aki szerint ez alapján a Fidesz nem mutogathat másra, hogy miért nem zárkóztak fel még a magyar bérek az uniós átlaghoz. Szerinte a "nemzetellenes politika", ami minden magyar kormányt jellemzett az elmúlt harminc évben, az olcsó magyar munkán alapult. Azzal példálózott, hogy még Szlovéniában is kétszerese az átlagkereset a magyarnak. Felemlegette a sztrájkjog korlátozását, aminek aktuálisan a pedagógusok a legnagyobb vesztesei. Brenner szerint csak a politikai akarat hiányzik a bérfelzárkóztatáshoz, mert a magyar gazdaság fejlettsége már az uniós átlag 75 százalékán áll, míg a bérek csak a 63 százalékán.

"A bérekről alapvetően nem a kormány dönt" - közölte válaszában Fónagy János államtitkár. Szerinte a minimálbérben a munkáltatók és a munkavállalók állapodnak meg, a kormány azt csak jóvá hagyja, a közszférában meg állítása szerint dinamikusan növekednek a bérek, ráadásul kiszámíthatóságot és biztos jövőt is ad a kormány. Fónagy szerint a számok nem igazolják a gazdaságról alkotott lesújtó képet, mert 2022-ben szerinte 4,6 százalék volt a GDP növekedése - azt nem említette, hogy az előző évi bázis a koronavírusjárványt kísérő gazdasági válság miatt meglehetősen alacsony volt. Ezután szemezgetett a munkaügyi statisztikákból, amikből könnyű olyat találni, amit akár sikerként is értékelhetnek, Fónagy ezek közül a regisztrált álláskeresők számát emelte ki. Regisztrált álláskereső 90 napig lehet valaki, ha addig nem talál munkát, kiesik a statisztikából.

Az MSZP strandolni akar

"Vessenek véget a Horn-offenzívának, el a kezekkel Horn Gyula emlékétől" - kezdte napirend előtti felszólalását Molnár Zsolt (MSZP), aki szerint a kormány igazán meghagyhatná Horn Gyula emlékének megalázását a szélsőjobboldalnak. "Horn Gyula 1956-ban nem a jó oldalon állt" - mondta, de szerinte Churchillről sem az írek mészárosaként, George Washingtonról sem rabszolgatartóként, idősebb Antall Józsefről sem a rákosista parlamentben töltött négy éve alapján emlékezünk.

Majd rátért fő témájára, a strandbelépők árára. Az MSZP már tavaly nyáron is a strandbelépők árával kampányolt. Most azt javasolják, hogy az önkormányzatokat kártalanítva csökkentsék a strandbelépők árát, és ne tolják a kérdést az önkormányzatokra, ahogy a hatósági árak bevezetését sem a közértek vezették be.

"Nem szerepünk, hogy tanácsot adjunk önöknek, hogy hogyan ápolják Horn Gyula emlékét" - válaszolta a kormány nevében Dömötör Csaba, aki szerint ki kellett volna kérni az emberek véleményét arról, hogy elnevezzenek-e utcát Horn Gyuláról. Szerinte a kormányhivatal amúgy nem politikai döntést hozott, amikor elutasította az utcanévadást. Szabadstrandból meg 107 van a Balaton partján, mondta. "Azt, hogy a Balaton-parti tulajdoni viszonyok hogy alakulnak, az nem ebben a kormányzati ciklusban dőlt el" - közölte még.

Bot helyett legyen pedál a kormány

"A kormány 2023-as hiánycélja a teljes magyar GDP 3,9 százaléka, ez rengeteg pénz" - kezdte felszólalását Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője. Szerinte ez felelőtlenség, de ez alapján nem csoda, hogy Orbán Viktornak saját bevallása szerint nincs semmi megtakarítása, mert felelőtlenül gazdálkodik. Gelencsér szerint 13 hét alatt teljesült a hiánycél több mint hatvan százaléka, miközben a kormány olyan brüsszeli forrásokkal is számol, melyeket még nem olvasztottak ki. "A jó pásztor nem rabló és nem tolvaj" - idézte Ferenc Pápa tíz nappal ezelőtti pontifikációját. Felidézte a statisztikákat is a kiskereskedelmi forgalom visszaeséséről, ami tovább rontja a gazdasági kilátásokat. Megemlítette, hogy technikai recesszióban van az ország, amely még egy negyedéven át biztosan így is marad, mert az idei növekedés épp csak meghaladhatja a nullát.

Szerinte a felelősök csak egymásra mutogatnak, Matolcsy Nagy Mártonra, Nagy Márton Varga Mihályra, Varga Mihály pedig Gelencsér szerint közben a Nemzeti Bank elnökségére pályázik. "Kérem önöket, hogy egyezzenek ki az EU-val, ne bot akarjanak lenni a küllök között, hanem az, ami hajtja a kereket" - mondta.

"Az önök pártjának eddig nem sok gondja volt költségvetés tervezésével, különösképpen annak végrehajtásával, de legfőképpen a felelősség válalásával" - kezdte válaszát Tállai András, aki szerint ezek alapján a Momentum hozzá se szólhatna költségvetési kérdésekhez. Majd szerdán már a harmadik kormánytagként hivatkozott az előző baloldali kormány örökségére, még ha amúgy az a kormány olyan rég volt, hogy azóta felnőtt egy generáció, amely ősszel már a gimnáziumot kezdi. Tállai szerint az Európai Unió éllovasai vagyunk.

Felejtsék el a 2006-os hasonlatokat

"Ha egy országban a rendőrminisztériumra bízzák az oktatás kezelését, akkor előbb utóbb a gumibot, a bilincs és a könnygáz válik a diákok kezelésének eszközévé" - kezdte felszólalását Arató Gergely (DK), aki szerint most pont ez történik. "A Fidesz nem tudja irányítani az országot. Kormányozni nem tudnak, párbeszédre nem képesek" - mondta. "Hiába hazudik a kormánymédia, a diákok nem támadtak rendőrökre" - mondta. Felemlegette a tanárok sztrájkjogának elvételét, amely szerinte egyenesen vezetett ahhoz, hogy most már csak ilyen tiltakozások lehetnek.

Szerinte szakmailag elfogadhatatlan a rendőri fellépés, mert sem szükséges, sem arányos nem volt. De politikai és emberi szempontból is elfogadhatatlan, "mert ha diákokat veretnek meg rendőrökkel, az mindent elmond" - mondta. Szerinte ez erkölcsi mélypont. "Az országnak joga van tudni, hogy ki a személyi felelőse a történteknek" - mondta, tisztázva, hogy a felelősség nem a parancsot végrehajtó rendőröké, hanem az azt kiadó politikusoké, "végső soron Orbán Viktoré".

Előre kikérte magának a 2006-os hasonlatokat, mert "a diákok nem szerelkeztek fel lándzsákkal, láncokkal, molotov-koktélokkal, és nem volt náluk T-34-es tank". "Ami a várban történik, az egyértelmű bizonyítéka, hogy elvesztették az irányítást Magyarország fölött" - mondta. Reményt szerinte a DK árnyékkormánya jelent.

A kormány nevében Rétvári Bence az érettségizőknek kívánt sok sikert. Szerinte a DK veszélyeztette a magyar diákok érdekeit, mert felszólították a tanárokat, hogy akadályozzák meg az érettségit. "Ez nem sikerült, mert közel kétszer annyi pedagógus jelentkezett érettségiztetni, mint amennyire szükség van" - mondta. Alig telt el egy óra első, Csárdi Antalnak adott válasza óta, de azóta már úgy emlékszik, hogy tíz egyeztetés zajlott le a szakszervezetekkel, nem "kilenc környéki". Hívószóként Saša Popović és Saul Alinsky nevét dobta be, véletlenszerű és ennek megfelelően véletlenszerűen igaz állítások társaságában arról, hogy az ellenzék direkt agresszív akciókat tervel ki, hogy aztán áldozatnak állíthassa be magát. Szerinte a drónfelvételek a kormány és a hatóságok igazát igazolják arról, hogy jogszerű volt a könnygáz és tonfahasználat.

Tisztelt olvasóink, már csak egy kereszténydemokrata és egy fideszes napirend előtti felszólalást maradt, melyek tudósítását meghagyjuk a kormánypárti sajtónak.

Kiemelt videóink