Nem lehet többet trükközni a méhgyilkos vegyszerekkel
2023 január 20., 16:58
Tonnaszámra exportálják európai gyártók a betiltott növényvédőszereket szerte a világban
Bár az Európai Unióban már 2018-ban betiltották a méhgyilkos neonikotinoidok használatát, az uniós gyárak a világ más részeit még bőven ellátják ilyen vegyszerekkel. Az Unearthed, a Greenpeace-hez köthető környezetvédelmi csoport és a svájci civil szervezet, a Public Eye közös nyomozása szerint 2021-ben mégis 13 400 tonnányi tervezett exportot jelentettek le az európai, köztük magyar termelők.
A nyomozás szerint 2021-ben 13 uniós tagállam nyújtott be terveket összesen 13247 tonnányi neonikotinoid exportjára. A legtöbb mérget messze Belgium készült akkor exportálni, összesen 5918 tonnát, a teljes mennyiség 45 százalékát. A második legtöbb neonikotinoid exportjára Franciaország készült, 2809 tonnás tervük a teljes mennyiség 21 százalékát fedezte, a szintén dobogós Spanyolország 1832 tonnát, a teljes mennyiség 14 százalékát készült értékesíteni. E három országon kívül még Németország készült ezer tonnát meghaladó mennyiségű neonikotinoid exportjára 2021-ben.
A jelentés szerint Magyarország két éve 340 tonnányi tervezett exportot jelentett be, ez a teljes exportmennyiség nagyjából 3 százalékát jelenti.
Az európai neonikotinoidok messze legnagyobb felvevőpiaca Brazília volt, ide érkezett volna a tervek szerint a teljes exportált mennyiség 47 százaléka, 6272 tonna. Pedig ha van hely a Földön, ahol ezek a mérgek igazán nagy kárt tehetnek, az a világ fennmaradó biodiverzitása húsz százalékának otthont adó Brazília. A második legnagyobb felvevőpiac Oroszország volt, 1598 tonnányi európai export célországa pedig Nagy-Britannia volt, ám onnan ezt továbbexportálják. Számottevő mennyiség érkezett ilyen szerekből Ukrajnába is, amely 985 tonnát, a teljes európai export 7 százalékát készült megvenni 2021-ben.
Az érintett neonikotinoid alapú rovarirtószereket azért tiltották be Európában, mert komoly veszélyt jelentenek a természetre. Már egészen kis mennyiségben veszélyesek a méhekre és más beporzókra nézve, szennyezik a vizeinket, nem bomlanak le könnyen, hosszú időn át mérgezik a környezetet. Az 1990-es években bevezetett neonikotinoidok mostanra a világ legelterjedtebb rovarirtó szerei.
Hogy ez milyen károkat okoz, az a 2010-es évekre vált világossá. 2016-ban az IPBES, a biodiverzitással és az ökoszisztémák karbantartásával foglalkozó kormányközi tudománypolitikai testület már arra figyelmeztetett, hogy egyre nagyobb számban fenyegeti kipusztulás a beporzókat, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy a neonikotinoidoknak pusztító hatásuk van a méhekre is. A következő években további kutatások erősítették meg ezt a véleményt, köztük egy, az argentinai Cordoba vidékén végzett kutatás szerint ott egy évtized alatt harminc százalékkal csökkent a méhpopuláció a neonikotinoidok egyre elterjedtebb használata miatt.
A neonikotinoidokat, mivel felszívódnak az egész növényben, nem lehet szimplán lemosni vagy lehámozni az emberi fogyasztásra szánt terményekről, így azoknak hatása lehet az emberekre is. A kutatások szerint az inzulinháztartás és a zsírlebontás zavaraitól a csökkenő tesztoszteronszinten át a neurológiai károsodásokig sok mindent okozhatnak, egyes kutatások szerint még a terhes nők magzatját is károsítani tudják.
Ezen kutatások és a Greenpeace sok éves lobbizása hatására döntött úgy az EU, hogy – először 2013-tól kukorica, repce és napraforgó esetén, majd 2018-tól teljesen – betiltja ezeknek a szereknek a használatát. A tilalom azonban a termelésre és az exportra nem vonatkozott. A lehetőséggel igen sok ország élt. Magyarország például 2021-ben 340 tonna neonikotinoidos rovarirtószer exportját jelentette le. A legnagyobb hazai exportőr a Berluga Kft, a hazai export javarészt (215 tonna, a teljes magyar export 63 százaléka) Oroszországba irányult, de exportáltunk Ukrajnába, Nigériába, Kazahsztánba és Egyiptomba is.
Magyarországon emellett az általános uniós tilalom ellenére még a közelmúltban is használhattak neonikotinoid tartalmú rovarirtó szereket. Az uniós tilalom alól ugyanis szükséghelyzetre hivatkozva mentességet lehetett kérni, Magyarország pedig a tilalom után évekig kért szükséghelyzeti engedélyt a betiltott neonikotinoidok használatára, mely nyilván nagy riadalmat váltott ki a méhészek körében. Ezt a kiskaput aztán idén az EU bírósága bezárta.
A helyzet a friss jelentés szerint nem teljesen kilátástalan. A 2021-es exportengedélyek alapján második legnagyobb európai exportőr, Franciaország például 2022 elején tilalmat vezetett be az Unióban már betiltott rovarirtószerek exportjára. Az Unerthed és a Public Eye 2022 decemberi oknyomozása szerint azonban a szabályozásban maradtak kiskapuk, amit a termelők ki is használtak. A nyomozás publikációja után Barbara Pompili francia környezetvédelmi miniszter ígéretet tett több ilyen kiskapu bezárására, egyben uniós szintű exporttilalmat javasolt. Exporttilalmat fontolgat a legnagyobb és a negyedik legnagyobb európai exportőr, Belgium és Németország is, melyek támogatják az EU-szintű exporttilalom bevezetését is.
Másrészt viszont a több mint húsz éve előkészített dél-amerikai-EU kereskedelmi megállapodás a tervek szerint eltörölné a kártevőirtószerek vámját és lazítana az importált termények növényvédőszer-tartalmára vonatkozó szabályozást is, ez pedig akár még növelheti is, nem csupán a neonikotinioidok, hanem általában az EU-ban már betiltott kártevőirtószerek Dél-Amerikába irányuló exportját.