orosz-ukrán háború
Zelenszkij szerint Bahmutot lerombolták, de tagadta, hogy Oroszország elfoglalta volna a várost
2023 május 21., 09:40
Wall Street Journal: A Nyugat izraeli mintájú biztonsági garanciákkal segítené Ukrajnát
Miközben Ukrajna az Oroszországgal folytatott háborújának sarkalatos szakaszába lép, az Egyesült Államok és a NATO vezetői az ukrán védelem megerősítésére és az ország szuverén jövőjének garantálására irányuló lépéseket tervez. A Wall Street Journal szerint olyan biztonsági modellt terveznek, amit a nyugati vezetők, köztük Joe Biden amerikai elnök a jelenlegi izraeli modellhez hasonlítanak.
A háború elmúlt pár hónapjának a Bahmutért folytatott harc volt a középpontjában, de miután a nagyrészt lerombolt ukrán város a Wagner csoport kezébe került, már szélesebb körű kérdésről van szó: hogyan lehet az országot az orosz agresszió elleni védőbástyává alakítani?
Az Ukrajnára vonatkozó, izraeli típusú biztonsági megállapodás a fegyverszállítást és a fejlett technológiát részesítené előnyben – mondta Andrzej Duda lengyel elnök a Wall Street Journalnek. A megbeszéléseket ismerő nyugati tisztviselők szerint a megállapodás egy folyamat része lenne, ami Ukrajna jövőbeni NATO-tagsága felé haladna, de a NATO persze ténylegesen nem venne részt az Oroszországgal folytatott konfliktusokban.
„Az erről szóló megbeszélések jelenleg folynak” – mondta Duda, aki az egyik legnagyobb támogatója az orosz invázió visszaszorítására tett ukrán erőfeszítéseknek. Azt nem részletezte, hogy a megállapodás értelmében milyen fegyvereket vagy technológiát küldhetnek Ukrajnának, de Lengyelország már szállított Kijevnek szovjet MiG-29-es repülőket és egyéb védelmi felszereléseket.
A múlt héten pedig Biden azt mondta a G7 vezetőinek, hogy az USA támogatni fogja az ukrán pilóták kiképzését F-16-os repülőgépek vezetésére, ami elengedhetetlen lépés az Egyesült Államokban gyártott vadászrepülőgépek szállítása felé. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szombaton arra figyelmeztetett, hogy F-16-osok Ukrajnába küldése fokozza a konfliktust. „Látható, hogy a nyugati országok továbbra is ragaszkodnak az eszkalációs forgatókönyvhöz, ami óriási kockázatokat rejt magában” – mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Mivel Kijev NATO-tagsága valószínűleg évekre van még, a kötelező érvényű biztonsági intézkedések azonnali segítséget jelentenének az ukrán hadseregnek, ami ellentámadásra készül, hogy visszaszorítsa Oroszországot a területéről. Duda szerint Joe Biden februárban Lengyelországban az izraeli modell koncepciójáról tárgyalt. A téma egyre nagyobb teret hódít a nyugati szövetségesek körében a júliusi vilniusi NATO-csúcs napirendjének részeként. A Kijevi Biztonsági Megállapodás néven ismert javaslaton alapuló biztonsági megállapodást várhatóan a NATO-csúcs után írják alá – közölték a lappal a tárgyalásokat ismerő illetékesek.
Az amerikai kormányzat egyik tisztviselője szerint az izraeli modell megvitatása Ukrajna alapvető biztonsági problémáinak megoldásaként jelent meg, felismerve, hogy egyhamar nem fogja elérni a NATO-tagságot. De még ha csak lazán is Izrael biztonsági modelljén alapul, az ukrán védelmi megállapodás körvonalai változékonyak maradnak – mondta a tisztviselő.
Izrael nem tagja a NATO-nak, és az USA nem köteles az ország segítségére sietni. De Izrael évtizedek óta különleges kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal mint Washington legkiválóbb partnerével a Közel-Keleten, és a II. világháború óta Izrael kapta a legtöbb segítséget az amerikaiaktól. Az Izraelnek nyújtott amerikai segítséget most 10 évre szóló megállapodások körvonalazzák, a legutóbbi pedig arra kötelezi Washingtont, hogy 2019 és 2028 között 38 milliárd dollárnyi katonai segélyt adjon.
„Oroszországnak ma meg kell értenie, hogy Ukrajna megkapta ezeket a biztonsági garanciákat, és ezek nem múlnak el idővel vagy a nyugat elfáradásával” – mondta Duda, aki hangsúlyozta, hogy a javaslat nem kötődik semmiféle béketárgyalásokhoz Kijev és Moszkva között. A Kreml 2021-ben közölte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása piros vonal lenne, és bár Ukrajna nem csatlakozott a szövetséghez, Oroszország mégis lerohanta az országot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is kijelentette, hogy Ukrajna célja az Oroszország által 2014 óta elfoglalt összes terület visszafoglalása, beleértve a Krímet is. Elutasította az Oroszországgal kötendő tűzszünet gondolatát, és azzal érvelt, hogy a harcok bármilyen szüneteltetése lehetővé tenné Moszkva kimerült hadseregének, hogy átcsoportosítva újabb támadásokat indítson.
Az izraeli modell koncepcióját – a modell eredetét ismerő emberek szerint – először Andrij Jermak, Zelenszkij egyik főtanácsadója és Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára dolgozta ki szeptemberben. Jermak szerint a garanciáknak érvényben kell maradniuk országa NATO-csatlakozásáig.
Zelenszkij részt vesz a NATO litvániai csúcstalálkozóján, ahol a szövetség várhatóan egy új, Ukrajna–NATO Tanács néven ismert testületet hoz létre, ami a jövőbeni tagság kapujaként szolgálna – közölte több európai és NATO-tisztviselő. Ukrajnának jogában áll összehívni a tanács ülését, és segítséget kérni, amit aztán az egyes tagországok biztosítanának.
Fabrice Pothier – a NATO egykori politikai vezetője és Rasmussen munkatársa, aki segített a javaslat kidolgozásában és néhány nyugati kormány elé terjesztette – azt mondta, az USA lenne az első számú kezes az európai NATO-tagok részvételével létrejövő biztonsági intézkedésekre.
Több európai fővárosban (köztük Párizsban és Berlinben) vezető tisztségviselők elmondták, hogy elvben egyetértenek a tervvel, ami többoldalú kereteken belül egy sor kétoldalú biztosítékot foglal magában. Tisztviselők arra számítanak, hogy a felek egy biztonsági garanciális megállapodást kötnek az USA-val, az Egyesült Királysággal, Németországgal és Franciaországgal.
Ukrán tisztségviselők korábban nyitottságukat fejezték ki az orosz agresszióval szembeni elrettentő biztonsági garanciák fogalma iránt. Valerij Zaluzsnyij tábornok, az ukrán fegyveres erők parancsnoka azt mondta, hogy szuverén területének visszaszerzése után Ukrajnának olyan országgá kell válnia, amelyik erős, modern hadsereggel rendelkezik, és képes elhárítani a jövőbeni orosz agressziót. Kijev szerint – tekintettel a múltjukra – konkrét kötelezettségekre van szükség a nyugati országok részéről, biztonsági biztosítékokkal.
Az Egyesült Államok 1994-ben segített rávenni Ukrajnát, hogy mondjon le a nukleáris fegyvereiről, biztonsági garanciákat kínálva neki az Egyesült Királyság és Oroszország mellett. Moszkva megszegte ezt a megállapodást, amikor 2014-ben annektálta a Krímet, és katonai egységeket telepített Kelet-Ukrajnába.
Pothier, a NATO korábbi politikai vezetője szerint a megállapodás sikere a részleteken múlik majd. „A megállapodásnak kellően kötelező érvényűnek kell lennie ahhoz, hogy hiteles legyen, különben az oroszok nem veszik komolyan, és ez nem fogja őket elriasztani és nem fog megakadályozni egy újabb háborút” – mondta.
Oroszország 2022. februári inváziója óta az ukrán kormány a NATO-tagság felé vezető utat szorgalmazza. Zelenszkij tavaly hivatalos kérelmet nyújtott be a szövetséghez, de az USA és a többi NATO-tag világossá tette, hogy minden tagsági folyamat időbe telik. „Teljesen érthető, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, ha háború van Ukrajna területén – amit Oroszország indított el. De ugyanilyen világos, hogy a háborúnak köszönhetően Ukrajna modernizálja a hadseregét, és a NATO felé halad” – mondta Duda. (WSJ)