Népszava: Az EP kétli, hogy Magyarország alkalmas soros elnöknek

Az Európai Parlament (EP) június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról. Az ötpárti határozati javaslat Népszavához eljutott tervezete megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.

A lap szerint az EP ezért felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni.

Magyarország a jövő év júliusától hat hónapon át látná el a tagállami kormányokból álló EU Tanács elnöki posztját. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét és képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban.

A Népszava szerint a még nem végleges parlamenti szöveg hosszan foglalkozik az egységes piacot sértő magyarországi intézkedésekkel. Bírálja az egyes vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, a versenytársakat hátrányba hozó diszkriminációt, a megfélemlítési módszereket, amelyeket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak abból a célból, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait. Egyben elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.

Az állásfoglalás-tervezet felszólítja az EU költségvetését kezelő Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.

A dokumentum egyben megjegyzi azt is, hogy az EP tavaly szeptemberi határozatának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A példák között említik a tanárok jogállásának, szociális és munkajogainak korlátozását.