Miközben a felelős államtitkárság büszkén hirdeti, hogy már eddig is magyar adóforintokból egészítették ki a vonatkozó uniós programot.

Az Európai Parlament újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.

A projekt finanszírozásához ki kellett vágni az erdőt.

Ígéretéhez hű is maradt.

A Newsroom új adásában Magyari Péterrel szálazzuk szét az EU és a kormány összekuszálódott konfliktusait, és arról beszélgetünk, hogyan jöhet ki Orbán az uniós források várható befagyasztásából.

A Fidesz EP-képviselőjének jutott a feladat, hogy értékelje a csütörtöki híreket.

A Politico értesülései szerint nincsenek meggyőződve arról, hogy a magyar kormány komolyan veszi a visszatartott EU-s pénzek felszabadításához feltételül szabott kéréseket.

A bizottság több olyan intézkedésről kér írásos tájékoztatást, amelyek ellentmondhatnak a EU költségvetésének védelmét szolgáló rendeletnek. de ez még nem a jogállamisági mechanizmus része.

A pár száz fős Tolna megyei Szálkára jelentős fejlesztéseket tervez a polgármester, amit több helyi lakos is túlzásnak tart. Szervezkedni kezdtek a többszáz milliós ötletek ellen, de kérdés, mennyi esélyük van.

A képviselők egy olyan jelentésre hivatkozva kérik a források megvonását, amely szerint Magyarországon példátlanul sérülnek a jogállamisági elvek, így az uniós pénzek elosztása és elköltése is teljesen ellenőrizhetetlen.

A magyar kormány azt semmiképpen sem szeretné, ha a következő időszakban a kifizetéseket a migrációval vagy a jogállamisággal kötnék össze.

A jelek szerint egy bizonyos értelemben sikerült megállítani Brüsszelt.

264 millió forint ment az uniós kasszából az alföldi kilátókra, csak ebben a faluban. Országszerte közel négymilliárdot verhettek el ilyesmire.

1,2 milliárd forint keretösszegből.

Nagygéc kilátótornyot és látogatóközpontot is köszönhet az EU-nak.