Az orosz-ukrán háború fejleményeit a világ más pontjain is árgus szemekkel figyelik. Az USA például Kínának is üzen, amikor Ukrajnát támogatja az Oroszország ellen vívott háborújában: ha kell, keményen kiáll szövetségesei mellett.

A háború kitörése óta erősödött az USA és Tajvan közti diplomácia. A demokrata Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tavaly augusztusban a Peking által saját területének tartott Tajvanra látogatott, utódja, a republikánus Kevin McCarthy pedig áprilisban Kaliforniában fogadta Caj Jing-ven tajvani elnököt. A diplomáciai gesztusokra rendszerint katonai erődemonstrációkkal válaszolt Peking: több nagyszabású hadgyakorlat volt a térségben, és a kínai légierő egyre mélyebb, egyre veszélyesebb légtérsértésekre vállalkozott a sziget és felségvizei fölött.

Amerikai védelem alatt

Nemzetközi jogi szempontból lenne-e különbség Peking esetleges tajvani inváziója és az oroszok Ukrajna elleni támadása között? – kérdeztük Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét. A kutató szerint a kínai vezetőket agresszióért nem lehetne felelősségre vonni, nem úgy Vlagyimir Putyint az Ukrajna ellen indított háborúért. (Igaz, ahhoz egy különleges bíróságot kellene felállítani, a helyzetet ebben a cikkünkben elemeztük.)

„Lényeges különbség, hogy Tajvan, Ukrajnával ellentétben, hivatalosan nem önálló ország – mondta Hoffmann. – Nem is tekintette magát annak, hanem a Kínai Köztársaság képviselőjének, miután a polgárháborút a Kínai Népköztársaságot kikiáltó kommunistákkal szemben elbukó Kuomintang a szárazföldről Tajvanra menekült. Peking a szigetet azért nem tudta bevenni, mert amerikai védelem alatt állt, ami nemzetközi jogi szempontból aggályos, a kínai belügyekbe való beavatkozás. Egy polgárháborúban az egyik fél megoltalmazása önmagában beavatkozás a belügyekbe.”

Az USA – bár államként nem ismeri el – számos biztonsági garanciát adott Tajvannak. Arról nem beszélve, hogy az amerikai haderő folyamatosan jelen van a térségben, a tajvani haderő pedig a legmodernebb amerikai eszközökkel van felfegyverezve, ezeket nyilván nem szeretnék kínai kézben látni.

23 millió ember sorsa a tét