Mao rosszul gondolta, Kínának nincs száz éve Tajvan visszatérésére várni

külföld

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Az orosz-ukrán háború fejleményeit a világ más pontjain is árgus szemekkel figyelik. Az USA például Kínának is üzen, amikor Ukrajnát támogatja az Oroszország ellen vívott háborújában: ha kell, keményen kiáll szövetségesei mellett.

A háború kitörése óta erősödött az USA és Tajvan közti diplomácia. A demokrata Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tavaly augusztusban a Peking által saját területének tartott Tajvanra látogatott, utódja, a republikánus Kevin McCarthy pedig áprilisban Kaliforniában fogadta Caj Jing-ven tajvani elnököt. A diplomáciai gesztusokra rendszerint katonai erődemonstrációkkal válaszolt Peking: több nagyszabású hadgyakorlat volt a térségben, és a kínai légierő egyre mélyebb, egyre veszélyesebb légtérsértésekre vállalkozott a sziget és felségvizei fölött.

Amerikai védelem alatt

Nemzetközi jogi szempontból lenne-e különbség Peking esetleges tajvani inváziója és az oroszok Ukrajna elleni támadása között? – kérdeztük Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét. A kutató szerint a kínai vezetőket agresszióért nem lehetne felelősségre vonni, nem úgy Vlagyimir Putyint az Ukrajna ellen indított háborúért. (Igaz, ahhoz egy különleges bíróságot kellene felállítani, a helyzetet ebben a cikkünkben elemeztük.)

„Lényeges különbség, hogy Tajvan, Ukrajnával ellentétben, hivatalosan nem önálló ország – mondta Hoffmann. – Nem is tekintette magát annak, hanem a Kínai Köztársaság képviselőjének, miután a polgárháborút a Kínai Népköztársaságot kikiáltó kommunistákkal szemben elbukó Kuomintang a szárazföldről Tajvanra menekült. Peking a szigetet azért nem tudta bevenni, mert amerikai védelem alatt állt, ami nemzetközi jogi szempontból aggályos, a kínai belügyekbe való beavatkozás. Egy polgárháborúban az egyik fél megoltalmazása önmagában beavatkozás a belügyekbe.”

Az USA – bár államként nem ismeri el – számos biztonsági garanciát adott Tajvannak. Arról nem beszélve, hogy az amerikai haderő folyamatosan jelen van a térségben, a tajvani haderő pedig a legmodernebb amerikai eszközökkel van felfegyverezve, ezeket nyilván nem szeretnék kínai kézben látni.

23 millió ember sorsa a tét

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek

Tajvan hálás Washingtonnak a térség biztonságának megőrzéséért

Az amerikaiak szerint Kína túlreagálta Nancy Pelosi látogatását a szigeten.

Horváth Bence
külföld

Soha nem hallott országokért versenyez egymással a két Kína

Az amerikai alsóház elnöke és a tajvani elnök szerdai kaliforniai találkozója tovább élezi a délkelet-ázsiai feszültséget. Caj Jing-ven fogyatkozó szövetségeseit látogatta meg Közép-Amerikában, miközben hazája csúnyán vesztésre áll Kínával szemben a Kinek van több nagykövete?-játékban. A kicsi és szegény államok döntésben vélhetően millió dolláros nagyságrendű korrupciós pénzek is szerepet játszhatnak.

Tóth-Szenesi Attila
külföld

Putyint pont a legnyilvánvalóbb bűne miatt nem állíthatják bíróság elé

A Nemzetközi Büntetőbíróság három esetben indíthat eljárást: háborús bűncselekmények, emberiesség ellenes bűncselekmények és népirtás esetén. Nem vitás, az oroszok mindhármat elkövették, de egy negyediket is, ami mindennél egyértelműbbé teszi az orosz elnök bűnösségét.

Tóth-Szenesi Attila
háború

Miért olyan fontos Tajvan, és miért akartak szerződést bontani a k-pop énekessel, aki tajvani zászlót lobogtatott?

Ismét egyre nagyobb a feszültség Kína, Tajvan és a fél világ között. Szinte mindenki a status quo fenntartásában érdekelt, de vajon meddig viseli el Kína a lázadozó szigetországot?

Bódog Bálint
külföld