Idén eddig átlagosan havi húsz személy titkosszolgálati megfigyelésére adtak engedélyt, tavaly ez a szám huszonegy körül volt, és egyetlen erre vonatkozó kérelmet sem utasítottak vissza 2010 óta. Ez onnan derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék elnöke kiadta a statisztikákat a hvg.hu közérdekű adatigénylésére.

A lap összevetette az adatokat a még 2021-ben Szél Bernadett akkori független országgyűlési képviselő által visszamenőleg kikért statisztikákkal, és arra jutottak,

hogy 2010 óta összesen 2645 személyt figyeltek meg nemzetbiztonsági céllal, bírói engedély alapján. A törvény szerint bírói engedély szükséges a titkosszolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint a törvényes rend törvénytelen eszközökkel való megdöntésére, az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása, és megfigyelési alap lehet 2020 óta a rémhírterjesztés. Abban az évben egyébként rekordmagas volt a szám, 310 engedélyt adtak ki.

A törvény alapján a hatóságoknak lehetőségük van többek között a megfigyelt személyek otthonát átkutatni, postai csomagjait felbontani, illetve akár az információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerhetik és rögzíthetik.

Magyarországon 2021-ben robbant ki a Pegasus-botrány, amikor kiderült, hogy az izraeli kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. A történtek miatt nemrég az uniós alapjogi jelentés is elmarasztalta az országot.