Szijjártó Péter már az akkumulátorgyártás nagyhatalmaként látja Magyarországot
2023 június 12., 11:44
Európai Számvevőszék: Az EU egyelőre vesztésre áll az akkumulátorversenyben
Az Európai Számvevőszék friss különjelentése szerint az EU nem tartja a szükséges tempót ahhoz, hogy világszinten vezető szerepet tölthessen be az akkugyártás terén.
Igaz ugyan, hogy az EU az elmúlt években sokat tett azért, hogy fejlessze az akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikáját, de a nyersanyagokhoz való hozzáférés továbbra is komoly problémát jelent, akárcsak az áremelkedés és a fokozódó nemzetközi verseny – írják.
A számvevők szerint így lehet, hogy bár az EU sokat tesz akkumulátorgyártási kapacitásának bővítéséért, az mégsem lesz elég a növekvő kereslet kielégítésére, így előfordulhat, hogy végül nem sikerül teljesítenie a 2035-re kitűzött kibocsátásmentességi célját.
Az EU-ban 2021-ben nyilvántartásba vett új autók közül minden ötödiknek volt valamilyen elektromos csatlakozója, és a tervek szerint 2035-ig betiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Az akkumulátorok így stratégiai jelentőségűvé váltak az EU-nak, de Európa akkumulátoripara elmarad a globális versenytársaitól, különösen a globális termelési kapacitás 76 százalékát adó Kínától.
Az Európai Bizottság 2018-ban stratégiai cselekvési tervet tett közzé az akkumulátorokra vonatkozóan, megadva a kezdő lendületet annak a tervnek, hogy az EU az akkugyártás világszintű fellegvárává váljon. Az EU nagyrészt meg is valósította a terv által az ágazat támogatására előirányzott legfontosabb eszközöket, beleértve a stratégiai vezető szerep felvállalását, a jogszabályok kidolgozását és a finanszírozás rendelkezésre bocsátását.
„Nem szabad hagyni, hogy az Unió ugyanolyan függő helyzetbe kerüljön az akkumulátorok kapcsán, mint annak idején a földgáz tekintetében, hiszen ez gazdasági önállóságát veszélyeztetné. Ha 2035-től betiltja az új benzines és dízelautók értékesítését, az Unió ezzel nagy tétet tesz az akkumulátorokra. Sajnos azonban nem lehet kizárni, hogy alulmarad a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a beruházók bevonzása és az árverseny terén” – mondta Annemie Turtelboom, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag.
Az uniós költségvetés a 2014–2020-as időszakban legalább 1,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és hitelgaranciát nyújtott az akkumulátor-ágazatnak, emellett 2019 és 2021 között közel 6 milliárd euró összegű állami támogatást engedélyeztek, elsősorban Németországban, Franciaországban és Olaszországban. De a számvevők megállapították, hogy az Európai Bizottságnak nincs rálátása az ágazatnak nyújtott összes köztámogatásra, ami akadályozza a megfelelő koordinációt és célzottságot.
Az EU akkumulátorgyártási kapacitása gyors ütemben nő: a 2020-as 44 GWh-ról indulva 2030-ra akár az 1200 GWh-t is elérheti. De ez csak egy előrejelzés, aminek a megvalósulása távolról sem garantált, mivel azt különböző geopolitikai és gazdasági tényezők veszélyeztethetik.
- Az akkumulátorgyártók elhagyhatják az EU-t, ha más régiók komoly ösztönzőket kínálnak számukra. Az EU-val ellentétben az USA közvetlenül támogatja az ásványok kitermelését és az akkumulátorok gyártását, valamint az USA-ban amerikai alkatrészek felhasználásával gyártott elektromos járművek vásárlását.
- Az EU nagymértékben függ a nyersanyagimporttól, márpedig az főként olyan országokból származik, amikkel nem kötött kereskedelmi megállapodást: nyerslítium-importjának 87 százaléka Ausztráliából, a mangánimport 80 százaléka Dél-Afrikából és Gabonból, a nyers kobalt 68 százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a természetes nyers grafit 40 százaléka pedig Kínából származik. Bár Európána kvan némi bányászható nyersanyagtartaléka, a feltárástól a kitermelésig legalább 12–16 év telik el, ami lehetetlenné teszi a keresletnövekedésre való gyors reagálást. A mostani megállapodások csak 2-3 évi termelésre biztosítják előre a nyersanyagellátást. A számvevők megjegyzik, hogy e helyzet kezelése érdekében ez év márciusában az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló törvényre.
- Az EU-s akkumulátorgyártás versenyképességét veszélyeztetheti a nyersanyag- és energiaárak emelkedése: 2020 végén az akkucsomag költsége (200 euró/kWh) több mint kétszerese volt az eredetileg tervezettnek, és csak az elmúlt két évben a nikkel ára több mint 70 százalékkal, a lítiumé 870 százalékkal nőtt.
A számvevők kifogásolják a számszerűsített, időhöz kötött célok hiányát is. 2030-ra várhatóan kb. 30 millió kibocsátásmentes jármű közlekedik majd az európai közutakon, és lehetséges, hogy a 2035 után nyilvántartásba vett új járművek túlnyomó többsége akkumulátorral fog működni. A jelenlegi EU-s stratégia azonban nem méri fel, hogy az akkumulátoripar képes-e kielégíteni ezt a keresletet – írják.
Ha az EU akkumulátorgyártási kapacitása nem növekedne az előrejelzéseknek megfelelően, a számvevők szerint nem zárható ki két kedvezőtlen forgatókönyv megvalósulása:
- Az EU arra kényszerülhet, hogy 2035 utánra halassza a belső égésű motorral felszerelt járművek betiltását, így pedig nem tudná teljesíteni a karbonsemlegességre vonatkozó célkitűzéseit.
- A kibocsátásmentes flotta 2035-ig való megvalósítása érdekében kénytelen lehet nagymértékben támaszkodni az EU-n kívülről importált akkumulátorokra és elektromos járművekre, ami igen káros lenne az európai gépjárműipar és munkaerő számára.
A magyar kormányra nem lehet panasz: sorra hívja ide a kínai, dél-koreai és japán cégeket akkumulátorgyárakat építeni.