A huxit a fideszes szavazókat is csak módjával izgatja

POLITIKA
2023 június 27., 18:03

Bár a magyar társadalomnak csak egy nagyon kis része szavazna arra, hogy Magyarország lépjen ki az EU-ból, ha most lennének a választások, a többség úgy látja, hogy Magyarország és az Európai Unió érdekei nincsenek teljesen összhangban - többek között erre jutott közvélemény-kutatásában a 21 Kutatóközpont. A kutatásból kiderül, hogy a kormánypárti és ellenzéki szavazók is elég hasonlóan rossz véleménnyel vannak az afrikai és közel-keleti bevándorlókról, és hogy az EU-pártiság vagy EU-szkepticizmus erősen meghatározza, mit gondolnak az emberek a korrupcióról és a jogállamiságról.

A 21 Kutatóközpont “Egy gyönyörű barátság vége” címmel publikált felmérésében 1000 fő megkérdezésével mérték föl, hogyan állnak a magyarok az Európai Unióhoz, és az EU-hoz való viszonyuk hogyan befolyásolja, mit gondolnak olyan kérdésekről, mint a korrupció vagy az igazságügyi rendszer függetlensége. A kutatók szerint a magyar társadalom amolyan se veled-se nélküled kapcsolatba került az elmúlt években az Európai Unióval. A “se veled” rész leginkább arra vonatkozik, hogy a megkérdezettek többsége úgy látta, a magyar nemzeti érdek nem egyezik mindenben az unió érdekeivel, és ezt még az amúgy nagyon EU-párti ellenzéki szavazók nagy része is így látta. A “se nélküled” pedig arra, hogy még a fideszes és mihazánkos szavazóknak is csak durván a harmada mondja azt, hogy ha most vasárnap népszavazást tartanának az ország uniós tagságáról, bizony behúzná az X-et a huxitra.

Se veled, se nélküled

Az összes válaszadó 26 százaléka mondta azt, hogy inkább vagy biztosan az uniós kilépésre szavazna, közülük is csak 6 százalék volt az, aki ezt teljesen biztosra vette. Pártpreferenciák szerint kicsit mások az arányok, ha így bontjuk szét az eredményeket, akkor meglepő módon a kormánypárt szavazói a leginkább EU-ellenesek, 35 százalékuk szavazna a kilépésre (31 százalék “inkább”, 4 pedig “biztosan” a kilépésre szavazna).

Persze nem az a meglepő, hogy a lassan egy évtizede az EU ellen viaskodó és Brüsszel ellen hangoló Orbán Viktor szavazói nem teljes mellszélességgel EU-pártiak, hanem az, hogy még az elvben a Fidesztől jobbra elhelyezkedő, még nyíltabban EU-ellenes Mi Hazánk szavazóinál is többen szavaznának a kilépésre, igaz, a Mi Hazánk szavazóit a kutatók egybe vették a magukat párt nélküliként identifikáló szavazókkal. Ebben a csoportban 32 százaléka választaná a huxitot. Az ellenzéki szavazóknál is akadnak, akik inkább hagynák az EU-t, itt 9 százalék, a kutatásban külön vett Momentum szavazóinál pedig 5 százalék szavazna talán a kilépésre.

Ha népszavazást tartanánk az EU-ból való kilépésről, akkor Ön a maradás vagy a kilépés mellett szavazna?
photo_camera Ha népszavazást tartanánk az EU-ból való kilépésről, akkor Ön a maradás vagy a kilépés mellett szavazna? (%) Grafika: 21 Kutatóközpont

A kutatók más aspektusokat is vizsgáltak a pártpreferencia mellett, például, hogy az adott válaszadó hová helyezi el magát a liberális-konzervatív ideológiai tengelyen. Ez alapján minél inkább konzervatívként tekint magára egy válaszadó, annál inkább szavazna a kilépésre, a magukat konzervatívnak vallók 46 százaléka lát több perspektívát az EU-n kívül. Érdekes még, hogy minél nagyobb anyagi biztonságban érzi magát egy válaszadó, és minél magasabb a “társadalmi optimizmusa”, vagyis több változó alapján úgy ítéli meg, hogy alapvetően jó irányba mennek a dolgok az országban, annál inkább hajlamos lenne a kilépés mellett szavazni. A magukat nagyon magas szintű anyagi biztonságban érzők 55 és a nagyon optimisták 48 százaléka választaná biztosan vagy inkább a kilépést.

Viszont, bár csak a válaszadók negyede szavazna a kilépésre, több mint felük szerint az EU érdekei nem esnek mindig egybe a magyar nemzeti érdekkel.A válaszadók 37 százaléka szerint inkább nem egyezik a két érdek, 16 százalék szerint pedig egyáltalán nincs közös halmaz. Nem túl meglepő módon a kormánypárti szavazók 59 százaléka szerint nincs teljes egybeesés a két érdek között, de az ellenzéki szavazók 40 százaléka is egyetért velük. Persze ez nem egy olyan radikális állítás, és az ellenzékiek közül csak 15 százalék nem lát semmilyen érdekegyezést Brüsszel és Budapest között.

photo_camera
Ön szerint nemzeti érdekeink összhangban vannak az Európai Unió érdekeivel? (%)
Fotó: 21 Kutatóközpont

Bojár Ábel, a 21 Kutatóközpont kutatási igazgatója szerint érdemes megkülönböztetni kemény és puha euroszkepticizmust, az eredmények pedig azt jelzik, hogy a magyar választók kritikusak az Európai Unióval szemben, de összességében nem EU-ellenesek.

Nemrég több, hasonló témájú közvélemény-kutatás is megjelent, amelyeknek eredményeit érdemes összevetni a 21 Kutatóközpont kutatásával. A Policy Solutions és a Závecz Research külpolitikai attitűdöket felmérő kutatása szerint például a magyarok többsége még mindig azt gondolja, hogy Magyarországnak a nyugati szövetségi rendszerben, az EU-ban és a NATO-ban a helye. A Medián felmérése pedig arra jutott, hogy a fideszes választók harmada még úgy is az EU-tagság mellett szavazna, ha Orbán a kilépés mellett kampányolna

Aki nem szereti az EU-t, az nem látja a korrupciót?

A kutatók több olyan kérdést is föltettek a résztvevőknek, amelyek a korrupció és jogállamiság helyzetére vonatkoznak. A válaszokat pedig nemcsak pártpreferencia szerint hasonlították össze, hanem aszerint is, hogy a válaszadó mennyire tartja magát EU-pártinak vagy euroszkeptikusnak. Ezekből nagyjából az derült ki, hogy bár annyira nem magyarázza mondjuk az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat vagy a korrupció érzékelését, hogy valaki mit gondol az EU-ról, mint hogy melyik pártra szavaz, de azért eléggé összefügg a kettő. Ez nem teljesen véletlen, hiszen látszott a felmérésből, hogy az EU megítélése elég pártos kérdés, hála részben a kormányzati propagandagépezet áldásos tevékenységének, részben az ellenzék reakciójának. Ezek a változók, a pártpreferencia és az EU-pártiság tehát részben valószínűleg egymást is magyarázzák.

Az erősen EU-párti választók közül például 71 százalék látja úgy, hogy nem volt szabad és tisztességes a 2022-es országgyűlési választás, míg az erősen euroszkeptikus választóknak mindössze 36 százaléka értene egyet ezzel. A különbség sokkal nagyobb az ellenzéki és kormánypárti szavazók véleménye között, az ellenzéki szavazóknak mindössze 12 százaléka látta tisztességesnek a választásokat, míg a kormánypárti szavazók 84 százaléka szerint minden rendben volt.

photo_camera Ön szerint a tavalyi országgyűlési választások Magyarországon szabadok és tisztességesek voltak? (%)
Grafika: 21 kutatóközpont

Az EU-párti vs. euroszkeptikus különbség a korrupció érzékelésénél és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom kérdésében is megjelenik. Az erősen EU-párti válaszadók a társadalom minden terén nagyobbnak érzékelik a korrupciót, mint az erősen euroszkeptikusok, különösen ami a politikusok korrupciós ügyeit érinti. Egy 1-től 4-ig terjedő skálán az előbbi csoport 3,73 pontra értékelte az, mekkora a korrupció a politikusok körében, utóbbi csoport erre 3,05 pontot adott. A különbség jelen van, de sokkal kisebb, ha olyan politikától független intézményekben érzékelhető korrupcióról van szó, mint a rendőrség, az egészségügy vagy az oktatási intézmények.

Magyarországon a bíróságok függetlenül, pénzügyi vagy politikai befolyástól mentesen hoznak döntéseket. Egyetért ezzel az állítással? (%)
photo_camera Magyarországon a bíróságok függetlenül, pénzügyi vagy politikai befolyástól mentesen hoznak döntéseket. Egyetért ezzel az állítással? (%) Grafika: 21 Kutatóközpont

A bíróságokat is többen látják függetlenebbnek euroszkeptikusabb válaszadók közül, mint az uniópártiak közül, viszont még az erősen szkeptikusok többsége (53 százaléka) is úgy látja, hogy a bíróságok inkább nem vagy egyáltalán nem független intézmények. A magukat mérsékelten euroszkeptikusnak tartó válaszadók csoportja az egyetlen, amelynek a többsége, 51 százaléka függetlennek látja a bíróságokat.

Összességében ezeknél a kérdéseknél mind nagyobb magyarázóerővel bírt az, hogy valaki a kormányzati vagy ellenzéki pártokra szavaz, liberálisnak vagy konzervatívnak, jobb- vagy baloldalinak tartja magát. Ebből is látszik, hogy az euroszkepticizmus valamilyen formában azért pártpreferenciákon és ideológiai törésvonalakon is átszivárog.

Kiemelt videóink