Itthon a meglehetősen forró hétvége és hétfő után némi enyhülés érkezett keddre, az előrejelzések szerint a nappali csúcshőmérséklet a héten a 30-33 fokos tartományban fog mozogni, ami bőven az elviselhető nyári meleg kategóriájába esik. De lehet tudni azt is, hogy Magyarország ezzel a szerencsésebb helyek közé tartozik Európában: a kontinens több déli országára olyan hőség csapott le a napokban, melyhez foghatót emberemlékezet óta nem tapasztaltak ezeken a helyeken.

Olaszországban a legextrémebb a helyzet, az Európai Űrügynökség előrejelzése szerint Szicília és Szardínia szigetein 48 fok lehet a héten a csúcs, és bár más előrejelzések 46 fokos csúcsértékkel számolnak, világos, hogy mindkét érték súlyos terhelést jelent majd az ott élők számára. Az ország szárazföldi részén sem jobbak a kilátások, Rómában már hétfőn 39 fokot mértek, és az előrejelzések szerint a napokban több helyen 42-43 fok fölött lesznek majd a csúcsértékek, érdemi lehűlésre pedig a következő 10 napban nem lehet számítani.

Görögországban, Spanyolországban, Svájcban a hőség erdőtüzeket okozott, kedden Athén közeli erdőkből jelentettek nagyobb tüzeket, és Spanyolországban is jelentős, 40 fok feletti nappali csúcshőmérsékleteket mértek a múlt héten. De a szélsőséges nyári hőmérséklet nemcsak Európát sújtja: az Egyesült Államokban hetek óta súlyos hőhullámok tombolnak, voltak napok, amikor a lakosság több mint harmada, 114 millió ember élt olyan helyen, ahol hőségriadót kellett elrendelni, arról pedig mi is írtunk, hogy tódultak a turisták az USA legforróbb pontjára. Kedden megdőlhet a legtöbb, egymást követően nagyon meleg nap rekordja, amikor a sivatagi Phoenix városában zsinórban 19. napon lehet majd 43 fok fölött a napi legmelegebb hőmérséklet.

A hőség Ázsiát sem kíméli: Kínában vasárnap dőlt meg a melegrekord, 52,2 fokkal, azóta pedig a hőhullámot kísérő tájfun miatt kellett több százezer embernek elhagynia az otthonát, míg Japánban egyszerre adtak ki figyelmeztetést a hőség és az áradások veszélye miatt.

A mostani extrém melegek ráadásul azután érkeztek meg, hogy már júniusban több helyen új melegrekordokat mértek (Nagy-Britanniában 0,9 fokkal volt melegebb a hónap, mint a korábbi legmagasabb mért érték, még 1940-ből), és július eleje óta egymást érik a mérések kezdete óta legmelegebb napok a Földön.

Nincs itt semmi meglepő

Ugyan a világ számos országában most rémülten figyelik az eddigi melegrekordok megdőlését, klímakutatók nem győznek nyilatkozni arról, hogy annyira azért nem szabad meglepődnünk: Richard Betts például arról beszélt a BBC-nek, hogy a most tapasztalt értékek pont azok, amiket a klímamodellek előrejeleztek. És mint hozzátette, pontosan lehet tudni azt is, hogy további extrém értékekre kell készülnünk, mindaddig, amíg nem kezdjük el érdemben visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Hogy az idei nyár súlyos lesz, azt már lehetett sejteni abból is, hogy tavasztól kezdve mennyire meleg lett az idei évre az óceánok felszíni hőmérséklete. Épp pár hete írtunk hosszabban is arról, hogy a klímaváltozás fordulóponthoz érkezhetett, és az egyik figyelmeztető jel az óceánok rendkívüli melegedése volt, ami ráadásul idén egybeesik az El Niño visszatérésével, melynek következményeire már szintén előre figyelmeztettek a klímakutatók.

A magasabb óceáni hőmérsékletből egyenesen következik a szárazföld fölé érkező légtömegek felmelegedése is: mint Tim Lenton, a brit Exeter Egyetem kutatója elmagyarázta, az üvegházhatású gázok által megkötött plusz hő jelentős részét az óceánok felszíne nyelte el, és ez az extra hő általában lefelé, az óceánok mélye felé megy el, de az óceáni áramlatok, például az El Niño visszahozhatja a felszínre, és így a légkörbe, jelentősen megnövelve a szárazföldi hőmérsékletet.

És mint a BBC figyelmeztet rá, nem érdemes azzal áltatni magunkat, hogy az idei rendkívüli hőség valami szélsőséges esetet jelentene, sokkal inkább arról van szó, hogy a klímaváltozás következtében a folyamatosan megdőlő melegrekordok „az új normálisat” jelentik, azaz arra érdemes felkészülnünk, hogy a jövőben egyre inkább ilyenek lesznek a nyarak világszerte.

Ugyanerről beszélt a klímaváltozás hatásait vizsgáló World Weather Attribution vezető kutatója, Frederike Otto is, aki elmondta, az ma már nem tudományos vita tárgya, hogy az egyre hosszabb és forróbb hőhullámok az ember okozta klímaváltozás következményei-e, a kérdés maximum annyi maradt, hogy olyan modelleket dolgozzanak ki, melyek pontosan meg tudják mondani, mennyivel lett melegebb a károsanyag-kibocsátás miatt. Ugyanakkor Otto szerint az is egyértelmű, hogy amíg ilyen ütemben zajlik tovább a kibocsátás, addig a nyarak csak melegebbek lesznek.

„Nagyon pontosan tudjuk, hogy mindaddig, amíg fosszilis energiahordozókat tüzelünk el, a hőmérsékleti rekordok folyamatosan dőlni fognak. Szóval igen, attól függően, hogy mikor hagyunk fel a fosszilis anyagok égetésével, a jövőben ez az idei nyár talán nem is tűnik majd annyira forrónak”

És az egyre szélsőségesebb hőhullámok nemcsak kellemetlenné teszik az emberek mindennapjait, de konkrét veszélyforrást jelentenek. Pontosan lehet tudni, hogy a hőség mennyire megterheli az emberi szervezetet: a Nature-ben épp a napokban jelent meg egy kutatás arról, hogy a 2022-es nyári hőhullámok Európában közel 62 ezer extra halálozást okozhattak.

Az ENSZ alá tartozó Meteorológiai Világszervezet kedden arra figyelmeztetett, hogy az északi féltekén pusztító hőség, valamint az, hogy éjszakánként sem hűl le érdemben a levegő, megnöveli a szívinfarktusok és a halálozás kockázatát, és friss előrejelzésük szerint az Egyesült Államokban, Ázsia több országában, Észak-Afrikában és a Földközi-tenger régiójában is arra lehet számítani, hogy 40 fok fölött majd napokon át a csúcshőmérséklet.

Emellett az egyre melegebb nyarak rendkívül komoly károkat okoznak a mezőgazdaságnak (ahogy azt láttuk tavaly itthon is az aszálykárok következtében) és az ökoszisztémának is. Ehhez képest persze apróság, de az érintett országok gazdaságát érdemben befolyásolhatja, hogy elemzések szerint a forróbbá váló nyarak betehetnek a dél-európai turizmusnak is.

Gyorsan kéne nagyot lépni

A klímaváltozás másik, a hőhullámokkal persze össze is függő következménye, hogy egyre gyakoribbá válnak a rendkívüli, szélsőséges időjárási események: a tájfunok, a heves viharok, a villámárvizek. Csak a szűk közelmúltban az Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Indiában és Japánban követelt emberéleteket, hogy hirtelen jelentős mennyiségű csapadék zúdult le az égből.

Még az olyan országokban is, ahol amúgy hozzászoktak már a monszunévszak okozta jelentős esőzésekhez, klímakutatók szerint nőtt a csapadék intenzitása, miközben az érkezése kiszámíthatatlanabbá vált.

A Financial Timesnak nyilatkozó amerikai klímakutató, Peter Gleick is arról beszélt, hogy a közelmúltban világszerte tapasztalt özönvízszerű esőzések aggasztói jelei lehetnek annak, hogy az éghajlatváltozás még annál is gyorsabban szabadul el, mint ahogy erre korábban a kutatók figyelmeztettek.

„Ezek a szélsőséges időjárási események a megdöbbentően forró óceáni hőmérséklettel, a veszélyes hőhullámokkal és a sarki jégtakaró gyors visszaszorulásával együtt újabb jelei annak, hogy az emberek jelentős mértékben megzavarták a bolygó éghajlatát” – mondta el Gleick a lapnak.

Abban pedig a napokban megszólaló összes klímakutató egyetértett, hogy egyetlen megoldás képzelhető el, ami, ha nem is szüntetné meg az összes problémát, de legalább talán lassíthatná vagy mérsékelhetné a helyzet súlyosbodását: a kibocsátások gyors és radikális csökkentése. Ez azonban nem fog megtörténni alulról, tájékoztató kampányok hatására, ehhez politikai akaratra van szükség. Hogy mennyire rossz a helyzet, jelzi, hogy sokakban már pusztán az a tény ébreszt némi reményt, hogy most egyszerre pusztít súlyos hőhullám az Egyesült Államokban és Kínában, és így talán remélni lehet, hogy a világ két legnagyobb kibocsátója elkezd az eddigieknél is határozottabb és koordináltabb lépéseket tenni a káros anyagok légkörbe juttatásának megfékezéséért.