Törvénybe ütköző bírói kinevezések a Kúrián
2022 szeptember 03., 08:28
A főbíró aktívan akadályozza, hogy ellenőrizni lehessen, miként választja ki a Kúriára kinevezett bírókat
A legtöbb ember soha életében nem jár bíróságon. Aki mégis, az viszont szeretne bízni benne, hogy külső befolyástól mentes, elfogulatlan döntés születik az ügyében. Tökéletes bírósági rendszer nincs, a bírók is tévedhetnek, de az elfogult ítéletek arányát három külső feltétel teljesülése segíthet a minimális szinten tartani:
- ha a bírók jól meg vannak becsülve és tisztességesek a munkakörülményeik (ezért nemigen befolyásolhatók),
- ha a bírók kinevezése és bírósági karrierje a szakmai felkészültségükön alapul, szabályozott és átlátható (ezért a döntéseikben nem kell a főnökeik vélt vagy valós elvárásaihoz igazodniuk),
- ha az ügyelosztás, azaz hogy melyik ügy melyik bíróhoz kerül, automatikus, a rendszerbe nem lehet kézzel belenyúlni.
Ezek a bírói függetlenség legfontosabb külső feltételei, és ezeknek a biztosítását kéne jogszabályokkal a lehető legjobban körülbástyázni. Júniusban lépett hatályba az Országgyűlés által az Európai Bizottság nyomására elfogadott igazságügyi reform, ami jelentős lépés ebbe az irányba, és mostanában kezd megmutatkozni, hogy betölti-e a hozzá fűzött várakozásokat, miként tartják be az előírásokat a némileg megújult rendszerben a bírósági intézményrendszer szereplői.
A reform legfontosabb eleme, hogy megnőtt a bíróságok igazgatását felügyelő, a bírók által választott Országos Bírói Tanács súlya. Az OBT július 5-én tartotta utolsó nyári ülését, a jegyzőkönyv pár napja került fel a szervezet honlapjára. Ebben olvasható egy meghökkentő határozat, mely kimondja, hogy mivel a Kúria elnöke, Varga Zs. András nem szolgáltatta a szükséges adatokat a 2022-es bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálásáról, azt nem lehet véleményezni.
Érthetőbben fogalmazva: a főbíró visszatartotta a leglényegesebb adatokat, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy befolyásolta-e, ki lett a Kúrián bíróvá és vezetővé kinevezve.A Kúria a legmagasabb bíróság, az ott hozott végleges döntéseket nem lehet bíróságon megfellebbezni. Ezért különösen fontos, hogy oda valóban csak kellően felkészült, megfelelő tárgyalótermi tapasztalattal rendelkező bírók kerüljenek. A Kúria azért is kiemelkedő jelentőségű, mert ott születnek a jogegységi döntések, melyek valamennyi bíró kezét megkötik: ha egy bírónak olyan perben kell döntenie, amilyenben már van jogegységi döntés, az ítéletében nem térhet el attól. Ez jelentősen szűkíti a bírók mérlegelési lehetőségeit, így egyáltalán nem mindegy, hogy a jogegységi döntéseket kik hozzák.
A bírósági álláspályázatok elbírálásának törvényességét az OBT felügyeli. Az alsóbb szintű bíróságok igazgatását végző Országos Bírósági Hivatal 2022-es pályázatainál most mindent rendben találtak. A Kúria esetében is azt kellett volna vizsgálniuk, hogy
- Varga Zs. András azoknak a bíróknak a kinevezését javasolta-e, akiket a Kúria tanácsa a pályázatokon az első helyre rangsorolt (ez a szabályos alapeset),
- ha a 2. vagy a 3. helyre rangsoroltak kinevezésére tett javaslatot, ahhoz hozzájárult-e az OBT (az OBT hozzájárulása nélkül az ilyen kinevezés jogszerűtlen),
- nem nevezett-e ki az első három helynél hátrébb rangsorolt bírót (ami szintén törvénysértő).
Ahogy a tanfelügyelő sem tud véleményt alkotni a pedagógusok munkájáról, ha nem engedik be a tanórára, az OBT sem tudja megítélni, hogy jogszerűek-e az eljárások, melyeknek az alapinformációit nem osztják meg vele. A törvény szerint az OBT-nek a Kúria vonatkozásában az az egyik legfontosabb feladata, hogy évente véleményezze a főbíró pályázat-elbírálási gyakorlatát.
Márpedig Varga Zs. András esetében van ok a gyanúra, hogy önkényes beavatkozással igyekszik megkerülni a szabályokat.Ezt tette ugyanis első főbírói évében, 2021-ben, amikor 11 kúriai pályázat közül ötben nem az első helyre rangsorolt bírót nyilvánította nyertesnek, és ehhez egyszer sem kérte az OBT hozzájárulását, egy esetben pedig a negyediknek rangsorolt bírót neveztette ki a megpályázott posztra. A módszere az volt, hogy a megüresedett posztok végleges betöltését sokáig halogatta, majd amikor elég összegyűlt, egyszerre, csomagban kezdeményezte hét, közigazgatási ügyszakos kúriai állásra szóló pályázat kiírását.
A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy az egyszerre kiírt bírói pályázatokat milyen sorrendben (például a kihirdetésükről szóló hivatali határozatok sorszáma szerint) kell elbírálni. Ez az a joghézag, amit Varga Zs. András kihasznált.
Az ugyanott megnyíló és lényegében azonos feltételekhez kötött állások közül az érdeklődő bírók ugyanis nyilvánvaló módon többre is pályáztak, Varga Zs. pedig a pályázatok elbírálásának sorrendjét önkényesen meghatározva maga dönthette el, hogy melyik posztot ki kapja.
Az OBT-nek el is ismerte a manipulációt:megmondta a pályázóknak, hogy nyertek, de azt nem, hogy melyik pályázaton, és így nem hagyta, hogy a többi pályázatukat visszavonják.
Ha ezt lehetővé tette volna, akkor a pályázók maguk dönthették volna el, hogy a megnyertek közül melyik állást kívánják betölteni. A Kúria elnökének ebben az esetben nem lett volna lehetősége a sorrend megkeverésével arra, hogy a más álláshelynél már nyertesnek nyilvánított bírókat kihúzva maga határozza meg, hogy a hátrébb végzettek közül kiből lehet kúriai bíró és kiből nem, akár a pályázatokon elért pontszámokat is felülírva.
A Helsinki Bizottság tavaly szeptemberi elemzése tűpontosan vette végig Varga Zs. 2021-es, az előbb ismertetett kinevezési gyakorlatát. Az írásból kiderült, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem sokkal korábban lemondott államtitkára, a bíróként addig sosem dolgozó Hajas Barnabás is csak Varga Zs. fent vázolt ügyeskedésének köszönhetően juthatott egyből kúriai bírói álláshoz (ráadásul szokatlan módon rögtön határozatlan időre szóló kinevezéssel).
Hajasnak még a feltűnően a személyére szabott pályázaton sem sikerült első helyen végeznie, ezért Varga Zs. András azt félretette, és a Hajas előtt végzőket más pályázatokon nyertesnek nyilvánítva "kipottyantotta": mire a Hajasnak kiírt pályázatot megint elővette, a volt államtitkár kinevezése elől elhárultak az akadályok. És mivel így már Hajas tűnt a nyertesnek, a főbíró az OBT hozzájárulását sem kérte ki.
Ezek a részletek azért derülhettek ki, mert Varga Zs. András a 2021-es kinevezési gyakorlatáról szóló beszámolójában még feltüntette azokat az adatokat, amelyeket a Bírósági Közlönyben megjelent álláspályázatokkal összevetve utólag ki lehetett bogarászni, hogy pontosan hogyan keverte a kártyákat.
Ezt „hibát” a Kúria elnöke idén már nem követte el,semmilyen olyan támpontot nem adott hivatali működése második évéről az OBT-nek küldött kétoldalas beszámolójában, ami alapján utólag meg lehetne állapítani, hogy miként zajlott a Kúrián a pályázatok elbírálása. Bár a Bírósági Közlönyben látszik, hogy 2022-ben is voltak egyidejűleg kiírt pályázatok, már nem lehet megállapítani, hogy Varga Zs. András folytatta-e a 2021-ben kialakított önkényes gyakorlatát, mivel nem közölte, hogy
- kik pályáztak az egyes állásokra,
- mik voltak az elbírálás szempontjai,
- és volt-e állás, amit végül nem az első helyen rangsorolt bíró kapott.
Az OBT június 27-én ezért arra kérte a Kúria elnökét, hogy egészítse ki az előterjesztését a szükséges adatokkal és a korábbi években mindig mellékelt Excel-táblázattal.
Az OBT júliusi 5-i ülésén Matusik Tamás elnök ismertette Varga Zs. András június 28-i válaszlevelét, melyben a főbíró két dolgot írt. Egyrészt hogy egyeztetnie kell a Kúria vezetőivel, ami azért meglepő, mert bár a pályázók pontszámait a Kúria érintett tanácsai állapították meg, arra, hogy végül ki kapja az állást, a főbíró tett javaslatot (formálisan az Országos Bírósági Hivatal elnöke döntött). Varga Zs. azt is ígérte, hogy megfontolja, szóban kiegészítse-e a beszámolóját a kért adatokkal az OBT ülésén.
Bő fél órával az OBT ülése előtt azonban emailben értesítette a testület elnökét, hogy halaszthatatlan dolga van és nem tud megjelenni (mivel előző nap a helyettesét, Patyi Andrást alkotmánybíróvá választotta a kormánytöbbség). Mellékelte az Excel-táblázatot, és közölte, hogy szerinte ez alapján az OBT már meg tudja ítélni, törvényesen zajlott-e a pályázatok megítélése a Kúrián.
Csakhogy az OBT által kért legfontosabb adatokat továbbra sem közölte.Mivel a reform keretében módosított törvény szerint az OBT minden bírósági igazgatási adathoz, dokumentumhoz és információhoz hozzáférhet, a testület úgy döntött, felszólítja a Kúria elnökét, hogy 15 napos határidővel adja ki a már korábban is kért adatokat. És nyitva hagyták a lehetőséget, hogy ha a megkeresés eredménytelen, az adatok kiadása érdekében pert indítsanak.
Grafika: Kiss Bence