Amikor Matolcsy György március elején a magyar országgyűlésben a jegybank üzleti jelentését ismertette, több ponton kritizálta – nem akkor először – a kormány gazdaságpolitikáját. Azt mondta, hogy a hibás kormányzati gazdaságpolitika 2022 második felére három csapdába sétált bele, és ezek egyikeként az akkumulátorgyárakat emlegette.
Arról beszélt, hogy a külföldi működőtőke-beáramlásra nem lehet egy ország felzárkózását építeni, és konkrét példaként említette az akkumulátorgyárakat, mondván: azoknál csak 18 százalékos a hozzáadott érték. Szerinte ez azért is működik csapdaként, mert a hitelkamatoknál is magasabb a külföldi működőtőke megtérülése.
Ugorjunk négy hónapot és nagyjából 7300 kilométert!
Júliusi elején, szinte napra pontosan négy hónappal a parlamenti beszéd után egy véleménycikk jelent meg Matolcsy György tollából a Csonghu Zsipao (angol átírással Zhongguo Ribao, angol nevén China Daily) hasábjain, vette észre a Political Capital a múlt héten. A Kínai Kommunista Párt Központi Propagandaosztálya által kiadott angol és kínai nyelven megjelenő lapban egy kínai nyelvű szöveg finoman szólva sokkal kevésbé volt kritikus – elég csak a címét megnézni: 匈牙利央行行长:依托“一带一路”,匈中两国走在知识经济合作前沿
Igen, ezt – hála a DeepL-nek – mi is úgy értjük, mint kedves kínaiul tudó olvasóink: „Magyarország jegybankelnöke: Magyarország és Kína élen jár a tudásalapú gazdasági együttműködésben az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében”.
De nem is a cím a lényeg. Hanem az, hogy Matolcsy György egy propagandalapba illő lelkesedéssel ír nemcsak általában a magyar-kínai együttműködésről és arról, hogy Magyarország első európai országként csatlakozott az Egy övezet, egy úthoz, hanem konkrétan kitér a hazánkba érkező akkumulátorgyártáshoz kötődő beruházásokra, kiemelve a debreceni CATL-t és más kínai befektetőket.
„Magyarország célja, hogy az új energiával működő járművek globális ellátási láncának élvonalába kerüljön (…), a Kínával való együttműködés segíti ennek a célnak az elérését”
– írja, és azt is: ezek a szektorok „új dimenziókat” nyitnak meg a hazai gazdaság számára. „Együtt kell működnünk, hogy megragadjuk a digitalizáció, a hosszú távú fenntartható fejlődés, a változó geopolitikai viszonyok és a pénzügyi változások jelenlegi megatrendjeit” – állítja Matolcsy.
Akkor tehát csapda vagy lehetőség az akkuipar Magyarországnak, mi változott négy hónap alatt, miért kommunikál a nemzeti bank elnöke mást egy kínai pártlapban júliusban, mint a magyar parlamentben márciusban? Többek között ezekkel a kérdésekkel kerestük meg az MNB-t.
A jegybank válaszai megnyugtatóak voltak.
„Nincs ellentmondás, a jegybank és Matolcsy György elnök úr álláspontja változatlan.
Egyszerre van szükség Magyarországon a keleti nyitásra, a beáramló – minél több területet érintő – működőtőke-befektetésre (FDI-ra) és a hazai hozzáadott értek növelésére” – írták kérdésünkre.
A jegybank szerint a parlamenti beszédben is kiemelte Matolcsy, hogy az olyan tőkebefektetés előnyös, amely „új technológiát és tudást hoz, valamint új piacokat nyit”, alacsony hozzáadott értékű tevékenységekre viszont nem lehet felzárkózási stratégiát építeni. Az MNB szerint ezzel összhangban van, amit a Csonghu Zsipao/China Daily hasábjain írt Matolcsy az új energiával működő járművek globális ellátási láncának élvonalába kerülésről.
„Itt nem pusztán az értéklánc egy eleméről, például az akkumulátorgyártásáról van szó, hanem a teljes értékláncról. Az értéklánc minél több elemének egy gazdaságban való integrálása, illetve az értékláncban való előrelépés a parlamenti beszéddel összhangban innovációt, új technológiákat, a hazai hozzáadott érték emelkedését jelenti” – helyezték keretbe a jegybankelnök szavait.
Az MNB szerint tehát a magyarországi autógyárak mellé települő, „a jövő kihívásaira választ adó” akkumulátorgyárak (márciusi nevükön: a csapdák) „esélyt adnak a magyar gazdaságnak feljebb lépni az értékláncban”. Azt fontosnak tartotta a jegybank hozzátenni, hogy ehhez viszont „aktív versenyképességi lépésekre van szükség”, és korábbi elemzéseik alapján több javaslatot is adnak erre. „Az első a hazai beszállítók arányának emelése. A második a kutatás-fejlesztési folyamatok Magyarországra telepítése. A harmadik speciálisan ehhez az ágazathoz kapcsolódóan a magyar gazdaság dekarbonizációjának elősegítése, ha az itt gyártott termékeket hazánkban is széles körben alkalmazzuk energiatárolásra” – sorolták.
A véleménycikkben Matolcsy György az akkugyárak mellett a Fudant is emlegette: „Büszke vagyok arra, hogy Magyarország erősíti a kínai egyetemekkel, például a Fudan Egyetemmel folytatott cserekapcsolatokat” – írta. Hogy milyen erősödő kapcsolatokra gondolt, amikor itthonról nézve úgy tűnik, hogy a Fudan budapesti egyetemalapítási folyamata mintha megakadt volna, arra szintén rákérdeztünk. Erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.