Kiderült, hogy a NOB 2017-ben felmérte a budapesti olimpia népszerűségét, és az eredmény nagyon rossz lett

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár - valószínűleg nem szándékosan - elárult egy eddig titkolt részletet a 2017-ben visszavont budapesti olimpiai pályázatról.

A kormányzati kommunikáció ugye az, hogy a Momentum legyilkolta a 2024-es vagy 2028-as olimpia megrendezésről szőtt álmokat. Nehezen áll össze ez a magyarázat, a NOlimpia-kampány ugyanis mindössze azt akarta elérni, hogy népszavazáson kérdezzék meg az embereket. Ebbe viszont nem állt bele a kormány, hanem kifarolt a tervből. Aztán időről időre visszatérnek rá, az atlétikai világbajnokság után ismét óriási fordulatszámmal pörgetik az olimpiát Magyarországra lemezt.

Számos más országban tartottak népszavazást az olimpiai rendezésről, sok esetben ezzel el is bukott a pályázat. Ettől függetlenül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is rendel meg kutatásokat a pályázó országokban a rendezés népszerűségéról. Sejthető volt, hogy nálunk is volt ilyen 2017 környékén, de eddig hiába próbáltuk megszerezni annak az eredményét.

Az Inforádiónak nyilatkozó Schmidt Ádám ugyanakkor az újra feltámad rendezési vágyról beszélve elárulta, hogy valóban volt ilyen felmérés, és annak az eredménye „nagyon rossz lett”.

Ez az interjú részlete:

Schmidt: „Illetékességgel és hatáskörrel elsődlegesen a Magyar Olimpiai Bizottság rendelkezik és természetesen az otthonául szolgáló főváros, azaz Budapest. E két szereplő mellett fontos, és ami, szerintem,

2017-ben a legnagyobb problémát jelentette a nemzetközi döntéshozók szemében is, az az , hogy nem volt mögötte társadalmi támogatottság.

Infórádió: Nem tudhatjuk, mert nem lett belőle végül is népszavazás.

Schmidt: Nem lett belőle népszavazás. Ilyenkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak bizonyos munkatársai nem hivatalosan felmérik, hogy hány olyan ember van, aki támogatná azt, hogy legyen Budapesten olimpia és hány olyan, aki nem és annak nagyon rossz eredménye lett. És a NOlimpia nevű kezdeményezés szerintem pont arra volt jó, hogy az olimpiarendezést elvittük pártpolitikai kérdéssé. Én nem értek a politikához, én nem tudom, hogy ez jó irány-e. Én azt gondolom, ahhoz, hogy Budapest olimpiát rendezhessen, kell egy nagyon komoly kormányzati támogatás.”

Schmidt amúgy nagyon bízik benne, hogy lesz Budapesten 2036-ban olimpia, ehhez most meg is van a kormányzati támogatás, de ez hosszabb távú kérdés:

„Azt érzem, hogy a miniszterelnök úr és a kormányzat támogatna egy olimpiai rendezést, de az is egy nehézkes kérdéskör lehet e tekintetben, hogyha úgy döntene a NOB 2026-ban, hogy Magyarország rendezze a 2036-os olimpiát, lehet, hogy akkorra már más lesz a kormány, más lesz a kormányfő. Nem akarom, hogy így legyen, sőt. De nyilván ez egy tíz-tizenegy évre előremutató történet, amikor lehet, hogy nem az lesz már a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, nem az lesz a sportállamtitkár. Úgy kell döntést hozni, hogy a NOB nyugodt lehessen a tekintetben is, hogy bármi is lesz, Magyarország tíz év múlva képes egy ilyen rendezvényt megszervezni.”

Schmidt azt is elmondta, hogy jövő szeptemberben adják majd át az atlétikai világbajnokságnak otthont adó, de addigra a 40 ezresről 15 ezres visszabontott stadiont a nagyközönségnek.

És szerinte a nyáron pihenőt tartó, a világbajnokságot is kihagyó világrekorder és olimpiai bajnok Milák Kristóf a jövő héttől elkezdi a felkészülését a jövő évi párizsi olimpiára.