Eurobarométer: A többség egyetért az Ukrajnáért hozott EU-s intézkedésekkel

Az európaiak többsége támogatja az elmúlt évben hozott EU-s intézkedéseket, amik célja a fogyasztók és a vállalkozások védelme az energiaárak ingadozásával szemben, az energiabiztonság és a zöld átállás előmozdítása, valamint Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szemben – derül ki a témáról szóló Eurobarométer-felmérésből, amit az Európai Bizottság tett közzé Brüsszelben.

A felmérés szerint az uniós polgárok helyeslik az Ukrajna elleni orosz háborúra adott válaszlépéseket, ideértve a humanitárius segítségnyújtást, a háború elől menekülők befogadását, az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, valamint a gazdasági és katonai támogatást.

Az európaiak nagy többsége szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy az EU-nak gondoskodnia kell energia- és gazdasági biztonságáról (85 százalék), valamint fokoznia kell a tagállamok közötti katonai együttműködést (75 százalék), miközben továbbra is szolidaritást kell tanúsítania Ukrajnával (71 százalék).

A megkérdezettek 86 százaléka egyetért azzal, hogy az EU továbbra is humanitárius támogatást nyújt a háború sújtotta lakosságnak, 77 százalékuk támogatja a háború elől menekülők befogadását, 71 százalékuk pedig újabb gazdasági szankciók bevezetését szorgalmazza Oroszországgal szemben.

Az európaiak 67 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak támogatnia kell Ukrajnát az európai integráció, illetve 65 százaléka azt, hogy az egységes piaci integráció felé vezető úton.

A megkérdezettek 65 százaléka ért egyet Ukrajna pénzügyi és gazdasági megsegítésével, és 57 százalékuk úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell a katonai felszerelések beszerzését, szállítását és a kiképzést Ukrajna részére.

A megkérdezettek 86 százaléka szerint fontos volt európai szintű kezdeményezéseket tenni azért, hogy korlátozni lehessen az emelkedő energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatását az elmúlt évben. 86 százalék szerint elő kell mozdítani a természeti erőforrások fenntartható használatát, 82 százalék szerint az ellátásbiztonság érdekében meg kell könnyíteni az EU-s tagállamok közös gázbeszerzését, 81 százalék szerint pedig partnerségeket kell kiépíteni más globális szereplőkkel, például az Egyesült Királysággal, az USA-val, Japánnal és Ausztráliával. 80 százalék szerint csökkenteni kell az olyan országoktól való túlzott kereskedelmi függőségeket, mint Oroszország vagy Kína, és ugyanennyien gondolják azt, hogy fokozni kell Európa tiszta technológiai iparának versenyképességét.

A digitális átállás felgyorsítását és egyúttal a fogyasztók védelmét (77 százalék), valamint az EU gazdasági ellenálló-képességének növelését célzó uniós intézkedéseket a válaszadók 77 százaléka, illetve 76 százaléka tartja fontosnak.

A jövőbeli fellépésekről a válaszadók 86 százaléka úgy vélte, hogy a hiány kockázatának elkerülése érdekében fel kell tölteni az uniós gáztárolókat. 75 százalék szerint az EU-nak közös védelmi kezdeményezéseket kell finanszíroznia a stratégiai védelmi képességek és technológiák fejlesztése érdekében.

Megkérdezték azt is, hogy bizonyos értékeket vajon az EU vagy a világ valamely más országa testesíti-e meg a legjobban. A válaszadók 53 százaléka gondolja úgy, hogy az EU testesíti meg legjobban „az alapvető jogok és értékek tiszteletben tartása” (53 százalék), a „társadalmi egyenlőség és szociális jólét” (50 százalék), a „tolerancia és nyitottság másokkal szemben” (49 százalék) és a „béke” (48 százalék) értékét. Ezeket szorosan követi a „szolidaritás az EU-n belüli és kívüli országokkal” (46 százalék), valamint „a természet tiszteletben tartása, továbbá az éghajlat és a környezet védelme” (45 százalék). (MTI)