A tanévkezdés alkalmából sorozatot indítottunk, hogy feltárjuk az idei tanév anomáliáit.

Az olvasók segítségét kértük ehhez, ugyanis a sikerpropaganda helyett a valós helyzetre vagyunk kíváncsiak.

• Az első részben annak néztünk utána, hogy a szülők milyen erőbefektetéssel tudják kitatarozni az iskolákat,
• a másodikban pedig azt vettük végig, hogy a papíron nemlétező tanárhiány milyen problémákat okoz a tantermekben.

A beérkező levelekből rengeteg további anomália rajzolódott ki, ezek közül a héten azzal szeretnénk foglalkozni, hogy elkészültek-e már az órarendek, és kinek hány órája lesz a tanévben.

Már csak azért is, mert bődületes óraszámokat küldtek azok a szülők akiknek a gyereke már kézhez kapta az órarendjét. Van, akinek hetente „csak” 30 (azaz napi 6) tanórája van, de akad, akinek már 35, vagyis naponta 7 tanórával kell megküzdenie.

Nyilván benne van ebben, hogy a különböző évfolyamokon más-más mennyiségű órát kell bezsúfolni, de még így is elgondolkodtató, hogy például olyan iskolákban, ahol nincs értelmezhető tornaterem, miért van szükség hetente 5 tesiórára, amit rossz idő esetén a biztonság kedvéért a folyosón kell lenyomniuk a gyerekeknek.

Mindezt úgy, hogy a különfoglalkozások jelentős része már el sem indul, mert nincs pedagógus, akit rá lehetne venni a megtartásukra. De kaptunk olyan szülői levelet is, amiből az derült ki, hogy angolórája egyáltalán nincs betervezve a gyereknek, helyette inkább drámát tartanak majd - előbbire ugyanis szintén nincs tanár.

Úgyhogy ezen a héten ennek járunk utána:

• Hány órája van a gyereknek egy héten?
• Mennyinek kéne lenni, és miért?
• Miből van nagyon sok? Miből nincs egyáltalán?
• Egyáltalán: elkészült már, vagy még mindig esténként küldik át a következő napi adagot?
  

Keressük a leghosszabb, a legrövidebb, a leglyukasabb, a legizgalmasabb órarendeket! Ha neked is van egy, a megirom@444.hu címen örömmel fogadjuk.