Nagy Márton belebegtette, hogy megint hozzányúlhat a kormány az üzemanyagárakhoz

gazdaság
2023 szeptember 22., 13:28

2023 az infláció letörésének az éve, 2024-nek viszont a növekedés helyreállításáról kell majd szólnia - mondta a Közgazdász Vándorgyűlésen elmondott beszédében Nagy Márton. Ehhez a gazdaságfejlesztési miniszter szerint ki kell kerülni a fogyasztás visszafogása jelentette csapdából, utalt viszont rá, hogy ebben a kormány törekvéseit megnehezítik a jegybank magas kamatai. És arra is, hogy ha kell, a kormány megint beavatkozhat az üzemanyagárakba.

A Magyar Közgazdasági Társaság éves vándorgyűlésén Varga Mihály csütörtökön akkora dolgokat mondott, hogy attól még a forint is bezuhant. Például hogy a költségvetési mutatók nem alakulnak úgy idén, ahogyan a kormány várta, ezért újabb megszorításokra lehet szükség és a kormány mérlegelheti, hogy még jobban megadóztassa a bankok profitját. Matolcsy György jegybankelnök pedig szintén ezen a konferencián arról beszélt, hogy a kormány "kalandor gazdaságpolitikája" csak olajat öntött az égő házra, vagyis tovább fűtötte az amúgy is magas inflációt.

Nagy Márton beszédében sem miniszter kollégája, sem volt jegybanki főnöke szavaira nem reagált, de tett néhány érdekes állítást arról, ő miben látja a magyar gazdaság problémáinak megoldását. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint senki nem felelős azért, hogy ekkora lett az infláció, ez a magyar gazdaság struktúrájából fakadt és abból, hogy az országnak önálló, nem az euróhoz kötött valutája van. A struktúránál alapvetően arra utalt, hogy a magyar gazdaságnak jelentős az energiaimport-igénye, ami miatt külkereskedelmi deficit alakult ki. Nagy szerint a kormány kezelte az energia-csapdát, és bár még mindig magasabbak az energiaárak, mint voltak 2021 elején, már nem áramlik ki emiatt annyi pénz ki az országból, mint 2022-ben. A magas energiaárak viszont nemcsak a külkereskedelmi-, de költségvetési hiányért is felelősek a miniszter szerint, mert többet kellett a rezsivédelemre költenie a kormánynak. Az így kialakult ikerdeficit miatt pedig gyengült a forint árfolyama, ami még tovább hajtotta az inflációt. Ráadásul beindult az ár-profit spirál, vagyis a vállalatok kaptak az alkalmon és ha már mindenki áremelésre számít, nagyot emeltek. Ez, az amúgy közgazdászok által nem igazán vitatott nézet egyre népszerűbb a Fidesz és a kormány kommunikációjában.

photo_camera Nagy Márton Fotó: Németh Dániel/444

Nagy Márton szerint viszont 2023 novemberére már sikerül majd tényleg egy számjegyűre csökkenteni az inflációt, szeptemberben 12,5, októberben 10,5, novemberben pedig már 9,5 százalékos rátára számít a kormány. Korábban abban reménykedtek, hogy már októberben 10 százalék alatt lehet az infláció, de az üzemanyagárak emelkedése közbeszólt. Ezt figyeli a kormány, és ha kell, beavatkozik. Az üzemanyagárak emelkedéséhez szerinte globális folyamatok és a tranzitárak emelkedése is hozzájárult. Orbán Viktor a múlt héten viszont az egész emelkedést az ukránokra kente, mert növekedett a Barátság kőolajvezeték tranzitdíja.

Az infláció letörése után Nagy Márton szerint jövőre a növekedést kell majd helyreállítani, amihez a miniszter szerint a kulcs a fogyasztás helyreállítása. A magyar gazdaság ismét ketté szakadt, a Magyarországon termelő és exportáló multik nem érzik a válság hatásait, termelnek, exportálnak és inflációkövető béreket adnak. A gazdaság többi részében viszont a magas infláció miatt csökkentek a reálbérek, az emberek ezért visszafogták a fogyasztásukat. Azon kell dolgoznia a kormánynak, hogy ezen változtasson.

A miniszter viszont utalt arra, hogy nemcsak a kormánynak kellene lépnie. Mint mondta, a csökkenő inflációval már szeptemberben növekedne a bérek reálértéke, viszont a jegybank kamatcsökkentése elmarad az infláció csökkenésétől, és így már a régió legmagasabb reálkamata van Magyarországon, ami gátolja, hogy helyreálljon a fogyasztás.

Kiemelt videóink