Az állami olajvállalat milliárdos vezére szerint kulturális változásra van szükség a pazarlás ellen
A MOL a 35 éves hulladékgazdálkodási koncesszióval azt a célt tűzte ki, hogy teljesítse az Európai Unió újrahasznosítási célszámait, és jövedelmezően működtesse a rendszert hosszú távon – mondta a MOL elnök-vezérigazgatója a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Élményprogram panelbeszélgetésében, amit Áder János volt államfővel, a rendezvényt szervező Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott.
Hernádi Zsolt azt mondta, most a hulladék 51 százaléka szemétlerakóban végzi, de az EU-s célkitűzés, hogy ezt az arányt 2040-ig 10 százalékra szorítsák le.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. a koncessziós szerződés alapján vállalta, hogy az átvett hulladék 65 százalékát hasznosítja újra, most ez 32 százalék. A koncesszió része a lakosságnál keletkező fém- és elektronikai hulladék összegyűjtése is.
Az elektronikai hulladék újrahasznosítási aránya extrém alacsony szinten, 20 százalékon áll, miközben ennek nagy része ritka és drága alapanyag (arany, réz, ritkaföldfémek) és átlagosan 90-95 százalékban újra feldolgozható.
Elmondta, hogy 2024. január elsején indul az üveg, a PET palackok és fémdobozok visszagyűjtése, betétdíjas rendszerben. Évente kb. 60 ezer tonna PET palack kerül a hulladékba, a jogszabály szerint 2025-re a forgalomba hozott italpalackok 77 százalékát, 2029-re 90 százalékát kell újrahasznosítani. Az üvegre vonatkozó betétrendszer számos országban jól működik, példaként Norvégiát, a balti államokat vagy Szlovákiát említette.
A betétdíjas termékek visszaváltására 4000 automatát állítanak üzembe a rendszer 2024. január 1-i indulására és 8000 visszaváltási pont lesz elérhető 2025-re. A MOL célja, hogy minden ezer főnél nagyobb településen működjön visszaváltási pont, ezért az ezeket üzemeltető cégeket pénzügyileg is érdekelté teszik.
A kiterjesztett gyártói felelősségrendszerről (EPR) azt mondta: Ausztriában ez a rendszer 30 éve, Horvátországban 15 éve lett bevezetve, és azt a társadalmi költséget is számba veszi, ami például a termékek eltakarításából ered.
„Kulturális váltásra van szükség a pazarlás ellen, attól, hogy van, még nem kell felhasználni” – mondta a Portfolio szerint az állami olajvállalat milliárdos elnök-vezérigazgatója.
A zöld átmenetről azt mondta, a megújuló energiabefektetések belső megterülési rátája fele akkora, mint a hagyományos gázipari projekteké, de a befektetők, döntéshozók elvárják a zöldítést. Azt mondta: az alternatív megoldások forrását a szénhidrogén kitermeléséből származó nyereség biztosítja.
A MOL fenntarthatósági céljai között kitért a használt sütőolaj hasznosítására, aminek a begyűjtése most nagyon alacsony, szerinte a társadalmi tudatosságot kellene erősíteni, de a MOL részéről a feldolgozási kapacitások rendelkezésre állnak.
A MOL célja, hogy tovább növelje a műanyagok újrahasznosítását, ezért tavaly felvásárolták a ReMatot, Magyarország piacvezető műanyag-újrahasznosító cégét, és a körforgásos gazdaság felé tett fontos lépés volt a Szarvasi Biogázüzem felvásárlása, ami idén nyáron zárult.
Hernádi szerint a MOL mindent megtesz, hogy a 2030-as stratégiájában megfogalmazott célokat teljesítse, és a működését 2050-re karbonsemlegessé tegye.
Sosem használtunk ennyi szenet és kőolajat
A klímakonferenciákon megfogalmazott célok realitásáról Hernádi Zsolt azt mondta, az ipari forradalom óta még nem sikerült egyetlen energiahordozót sem kiváltani: az emberiség soha nem használt annyi szenet és kőolajat, mint manapság, és a fosszilis energiahordozók mellett megjelenő megújuló energiaforrások arra voltak elegendők, hogy a növekvő igényeket elégítsék ki.
Leválni az orosz energiáról
Azt mondta, az orosz földgázról való leválás Európában rövid távú politikai döntés volt, de a következmények hosszú távon hatnak. A lépés jelentős beruházási fellendülést hozott a szektorban: most több tucat LNG-terminál van tervben vagy fejlesztés alatt a kontinensen, és ezeknek a beruházásoknak meg kell terülniük.
A MOL harminc projektet indított, hogy növelje a nem orosz eredetű kőolaj bedolgozását a magyar és szlovák kőolajfinomítóiba, ennek összköltsége elérheti az 500-700 millió dollárt, de az EU az átállásra nem adott forrást. „Brüsszel hozott egy politikai döntést, de ennek kárát az érintetteknek kell megoldani” – mondta Hernádi, aki szerint Horvátország a helyzetet kihasználva ötszörösére emelte a gáztranzit díját, de Brüsszel a MOL erre irányuló megkeresései ellenére egyelőre nem intézkedett az ügyben. (Portfolio, MTI)