Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta az Országgyűlésnek a jegybanktörvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását, aminek értelmében nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni a Magyar Nemzeti Bank veszteségét, csak ha ilyen helyzet „hosszabb ideig” áll fenn, akkor „elfogadható időn belül” „megfelelő mértékre” kell visszapótolni – írja a HVG.
Idén az első félév végére az MNB tőkéje 1500 milliárd forint mínuszban volt, és a működés a második félévben is óriási veszteséget fog termelni az infláció letörése miatt fenntartott magas kamatok miatt.
Most a törvény szerint a jegybank negatív tőkéjét öt év alatt egyenlő részletekben kellene visszapótolni a költségvetésből, ez jövőre kb. 500 milliárdos kiadást jelentene, de a 2024-es költségvetésben erre nincs pénz tervezve, de nagy mozgástér sincs, miután az idei költségvetés nagyon elcsúszott.
Az új szabály szerint a jegybanknak lehet negatív a tőkéje, és a költségvetésnek lesz visszatőkésítési kötelezettsége, de azt egy rugalmas gumiszabály írja körbe:
„Ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetés terhére közvetlenül az eredménytartalék javára történő térítéssel biztosítani kell, hogy elfogadható időn belül legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére.”
A jogszabályból nem derül ki, mi a „hosszabb idő”, elfogadható idő” vagy „megfelelő mérték”.
Az új szabályokat a kormány és az MNB leegyeztette az Európai Központi Bankkal, ami leokézta ezeket.
A Költségvetési Tanács (KT) új feladatot kap: a költségvetési törvények tervezeteinek véleményezésekor vizsgálnia kell, hogy megfelelnek-e a fenti szabálynak. Ehhez az MNB év közben előrejelzést ad a kormánynak és a KT-nak a tőkehelyzet várható alakulásáról. Ha a KT úgy értékeli, hogy az MNB feltőkésítésre szorul, ezt jelezheti a költségvetésitörvény-tervezethez fűzött véleményében, de ez semmire sem kötelezi a kormányt.
A KT elnöke Kovács Árpád, a testület tagja a jegybank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A 2024-es költségvetés tervezetéhez a KT kritikákat fűzött, például amiatt, hogy az nem tartalmazott fedezetet az MNB tőkéjének pótlására. A kormány nem változtatott a tervezeten, azt az Országgyűlés elfogadta – írja a lap. (HVG)