Grúzia népe évszázadok óta folytat küzdelmet a kereszténységért, a két ország barátságának legmélyebb alapját ez a keresztény hagyomány adja, és „a keresztény hagyományok megőrzése az európai versenyképességnek is feltétele” (a magyarországi keresztény hagyományőrzés elképesztő sikeréről, így a magukat római katolikusnak vallók számának lefeleződéséről a népszámlálás adatai is árulkodnak).
A kaukázusi ország az elmúlt években fantasztikus fejlődést ért el.
A globális biztonsági helyzet sosem volt rosszabb az elmúlt 30 évben, mint jelenleg. Most két olyan kormány találkozott, amelynek az a történelmi tapasztalata, hogy a béke jobb, mint a háború.
Magyarország azért támogatja az EU-tagjelölti státusz megadását Grúziának, mert ezt igazságosnak látja, másfelől mert Európa versenyképességének fenntartásához is szükség van ilyen gyorsan fejlődő országokra. Orbán szerint az EU versenyképességét a 2000-es évek közepén a közép-európai országok csatlakozása mentette meg, és ha Európa nem fogad be olyan népeket, amelyek dolgozni és fejlődni akarnak, akkor azért az EU a versenyképessége elvesztésével fizet majd. (A versenyképességről és az új EU-tagok felzárkózásáról, az Eurostat ezzel kapcsolatos legfrissebb adatairól ebben a cikkünkben is olvashat.)
„Rendkívül szomorúak, sőt dühösek” voltunk, „amikor azt láttuk, hogy Grúziának nem adják meg a tagjelölt státuszt, miközben olyan országoknak megadják, amelyek nyilvánvalóan messze Georgia mögött vannak fejlettségben”.
Az EU-ban el kell dönteni, a bővítés politikai vagy érdemeken alapuló folyamat-e. Ha utóbbi, akkor nem tisztességes Grúziával szemben az, ami történt.
Európa energiarendszerét nem lehet modernizálni Georgia nélkül; az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia-Magyarország zöld energiafolyosó létrehozása életbevágóan fontos az EU számára. Ez a projekt hosszú éveken keresztül gazdasági növekedést eredményez majd minden résztvevő ország számára Orbán szerint.
A magyar Wizzair légitársaság piacvezető szolgáltató Grúziában.
Magyarország évente 80 ösztöndíjat ad grúziai diákoknak.
A grúz kormányfő, Irakli Garibasvili arról beszélt, hogy „Országaink osztoznak a hagyományos és örök értékekben”, és azt is mondta: „A magyar emberek szerencsések, hogy ilyen nehéz időkben Magyarország élén ilyen erős és hazafias vezető áll”. A már EU-tag magyar, a még nem EU-tagjelölt grúz, valamint a már EU-tagjelölt Moldova és Ukrajna GDP-je így alakult az elmúlt harminc évben: