„Hajrá, Fidesz!” – mondja egy biciklivel a Jakab Péter fórumára várakozók közé hajtó, de senkit el nem gázoló kisgyerek. A nép elnézően mosolyog. A korcsoport vegyes, de inkább középkorúak és valamivel idősebbek jöttek el.
Lajosmizsén vagyunk, Bács-Kiskun egyik legészakibb kisvárosában, ahol a rendszerváltás óta mindig jobboldali volt a polgármester, 2006 óta a fideszes Basky András. Az aktivisták karkötőket osztogatnak, a pulton tollak és aláírás-gyűjtőívek. A parlament feloszlatását lehet követelni, igazából tét nélkül, mert az ellenzék mellett több tucatnyi fideszesnek is meg kéne ezt szavazni. Igazi populista javaslat, ami még passzol is egy olyan párthoz, ami népgyűlésnek hívja az utcán, és nem a meleg művelődési házakban tartott fórumait. (Nem úgy meleg.) Nem beszélve az adatbázis-építés lehetőségéről.
A közönséget itt nem zene hozza hangulatba, hanem Jakab Péter beszédei bömbölnek a hangszóróból. Pedig rockos indulójuk is van, méghozzá Jakab Péter előadásában. „Nem érdekel most, mit gondolsz a világról / Nem olvasható le a villanyszámláááádról.”
Itt van Zágráb Nándor, a közeli, de már Pesthez tartozó Nagykőrösről. Jobbikos volt valamikor, most a Nép Pártján alelnöke, és azzal lep meg, hogy a Nép Pártján sikerének tekinti a független Godó Katalin júliusi időközi önkormányzati választáson elért győzelmét. Ez azért volt nagy szám, mert a jobboldali Nagykőrösön a Fideszen kívül itt nem nagyon nyert más választást az elmúlt 15-20 évben. Az más kérdés, hogy a választás előtt az ellenzék még a jelölt civilségét hangsúlyozta.
Jakab farmerben, fekete bőrdzsekiben, nép pártjános fekete pólóban érkezik, a népgyűlést igehirdetésnek nevezi, és a kézfogások, puszilkodások után bele is csap. „Hogy vagytok? Milyen az élet Lajosmizsén?” Kétféle választ kap:
A.) Olyan, mint máshol.
B.) Szar.
„Mindkettőtöknek igaza van” – találja fel magát Jakab, és már darálja is, az egészségügy katasztrofális, évente harmincezer ember hal bele ebbe a rezsimbe, mert nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz, a nyugdíjemelés hazugság. (Itt egy idős úr közbeszól, aki majd többször is közbeszól: „Akkor érzem jól magam, amikor a parlamenti felszólalásodat hallgatom.”)
A fideszeseket hol bumburnyákoknak, hol bolondoknak nevezve adja elő javaslatát a parlament feloszlatásáról, szerinte az ellenzéknek e mögé kell fölsorakoznia. Az ellenzéknek ugyan nagy baja, hogy magával van elfoglalva, de azért legalább olyan kéjesen tudja szapulni őket, mint a Fideszt, megkockáztatom, még kéjesebben is. Különösen a Jobbikot, amelyik azzal utasította el az előrehozott választás ötletét, hogy az instabillá tenné az országot. (Idős úr: „Ezt ki mondta? A Vona?”) De megkapja a baloldal is. „Az egyik ellenzéki azt mondja: én vagyok az igazi szocdem. A másik ellenzéki azt mondja: én vagyok az igazi szocdem. Ez kit érdekel? Ha ég a ház, tüzet oltunk, nem ideologizálunk. Az országjárásom alatt még senki sem mondta, hogy jobboldalibb, baloldalibb vagy szocdemebb országot akar.”
Mészáros Lőrincet semmirekellő gázszerelőnek nevezi, aki jachtozik, miközben a nyugdíjasok, de itt az idős úr közbeszól: „Most olvastam az újságban, hogy”, de Jakab nem hagyja magát, végigmondja.
A vendégmunkások – akárcsak az MSZP szeptember végi veszprémi fórumán – itt is szóba kerülnek, igaz, csak a filippinók, a filippinák nem.
A beszédének központi eleme a megélhetés, a minőségi munkáért a magas fizetés, az ország kirablásáért pedig a börtön az igazságos. Az emberek Miskolcról Szlovákiába, a Hajdúságból Romániába járnak vásárolni, mert ott alacsonyabb az ÁFA, így olcsóbb az élelmiszer. Ezzel együtt egy sor gondolatmenete arra fut ki: az igazságos ország ott kezdődik, hogy nem lehet hazugsággal választást nyerni. Új választás kell tehát, lehet is aláírni az ezt követelő íveket.
A beszéd után Jakab köré gyűlnek az emberek, beszélgetnek, egymás szavába vágnak, van, hogy félszavakból is értik egymást.
Munkásruhás férfi: „Orbán geci.”
Jakab: „A Sanyi bácsi fölött eljárt az idő, de sokat tud. De nem az oktatásról vagy az egészségügyről, hanem az olajról.”
Nő piros kabátban: „Régen a Torgyán volt olyan habitusú, mint maga.” Jakab: „Az Orbán őt bedarálta.”
Két-három percenként lép oda valaki, hogy szelfit készítsen a pártelnökkel, aki – legyen szó közben bármiről – mindig képes megereszteni egy Facebook-mosolyt. Amikor már ott tartanak, hogy mit mondott Jakab a 2022-es országgyűlési választás előtt Márki-Zay Péternek, vagyis amikor kezdenek kifogyni a szóból, mi jövünk a kérdéseinkkel, mert tovább kell menni a következő népgyűlés színhelyére, Kecskemétre.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!