A kormány novemberben 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autók elterjedésének támogatására, ebből egyrészt a töltőhálózatot fejlesztik, másrészt kedvezményt nyújtanak elektromos járművek vásárlására - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a kínai Sencsenben.

A program keretében 30 milliárd forintból építenek 170 új, nagy kapacitású elektromos töltőállomást az elkövetkező 2-2,5 évben Magyarországon, a legforgalmasabb utak mentén.

A másik 30 milliárdból cégeknek, például egyéni vállalkozásoknak, taxisoknak, autómegosztással foglalkozó társaságoknak teszik lehetővé, hogy támogatással vásárolhassanak elektromos járműveket.

Szijjártó forradalmi átalakulásról beszélt az európai és globális gazdaság gerincét képező autóiparban, aminek - mint mondta - hatalmas jelentősége van a környezetvédelem szempontjából is.

„Ha komolyan vesszük a klímaváltozás elleni küzdelmet, akkor tudnunk kell, hogy mindez lehetetlen az elektromos autózás nélkül” - mondta a külügyminiszter. Azt pedig külön kiemelte, hogy Magyarország vezető szerepet játszik a szektor elektromos átállásában.

„Nagyon rég volt már olyan, hogy a globális gazdaságot meghatározó technológiai forradalomban Magyarország élenjáró lett volna” - fogalmazott, ami szerinte óriási teljesítmény egy ekkora országtól.

És hogy minderről miért Kínában beszélt a magyar külügyminiszter? Mert a kormány tervezett támogatási programjáról rögvest tájékoztatta is „a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD elnökét, aki ezt üdvözölte, különösen annak fényében, hogy a vállalat néhány napja kezdte meg járművei forgalmazását hazánkban” - szól a jeles eseményről küldött sajtóközlemény.

„Élen akarunk járni, mert ezzel Magyarországot, a magyar gazdaságot tovább erősítjük, újabb és újabb munkahelyeket hozunk létre a magyar emberek számára” - zárta eszmefuttatását Szijjártó Péter.Arról azonban már nem beszélt a miniszter, hogy a hazánkba sorra települő - és az elektromos autóipar alappillérének számító akkumulátorgyárak milyen környezeti megterhelést jelentenek, ahogy arról sem, hogy sokak (például Matolcsy György) szerint biztosan nem az akkumulátoripar hozza majd el a magyar gazdaság felzárkózását, mások szerint ráadásul kifejezetten káros Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá tenni, ami többek közt azzal is jár, hogy alacsony bérekért alacsony hozzáadott értékű tevékenységeken keresztül foglalkoztatja a munkavállalókat (jellemzően betanított munkákról van szó), ezáltal a jól képzett munkaerő elvándorol, a helyükre pedig - ahogy azt már látjuk is több helyen - olcsó, külföldi munkaerőt toboroznak.