Hosszú interjú jelent meg az ukrán hadsereg főparancsnokával, Valerij Zaluzsnij tábornokkal november 1-jén a The Economistban. Ezzel párhuzamosan egy esszét is közzétett a tábornok a háború aktuális állásáról, illetve arról, hogy Ukrajnának mire lenne szüksége a győzelemhez; emellett egy külön anyagban hosszabban is kifejtette a nézeteit. Az alábbiakban – elemzésem első részében – arra teszek kísérletet, hogy a főparancsnok meglátásai alapján felvázoljam,

• milyen okok vezettek ahhoz, hogy az ukrán ellentámadás nem érte el az eredetileg kitűzött célokat.

A következő részben azt mutatom majd be, hogy Zaluzsnij szerint

• mire lehet számítani a háborúban a közeljövőben,
• és hogy Ukrajnának mire volna szüksége, hogy kimozduljon a mostani holtpontról.

Megtudtuk, mi volt az ukrán stratégiai terv

Ukrajnában kora tavasz óta beszéltek folyamatosan különféle katonai és politikai vezetők a készülő nagy ellentámadásról, ám konkrétumokat inkább csak a rendelkezésre álló erőkről lehetett tudni, az ukrán tervekről szinte semmit. Földrajzi és egyéb tényezők alapján le lehetett vonni bizonyos következtetéseket az ellentámadás fő irányára és várható céljaira vonatkozóan, ám ennél messzebbre nyilvános forrásokból nem lehetett eljutni. Sejtéseink lehettek tehát az ukrán tervekről, de biztos tudásunk nem.

A helyzet nem sokat változott azután sem, hogy június elején ténylegesen is elindult az eredetileg tavaszra várt ellentámadás. Bár elég hamar egyértelművé vált – összhangban a korábbi várakozásokkal –, hogy a zaporizzsjai frontszakasz lesz a főirány, az csak hetekkel később tisztult le, hogy az ukrán haderő egy koncentrált csapás helyett két-három helyen igyekezett egyidejűleg áttörni az orosz védelmet. Azt azonban még ekkor sem tudtuk, hogy ténylegesen mi az ukrán terv, meddig szeretnének eljutni, mekkora terület felszabadítását tekintik reálisan elérhetőnek. Ilyen szempontból a különféle politikusi nyilatkozatok a Krím gyors felszabadításáról és minden orosz kiűzéséről nem voltak mérvadónak tekinthetők, azok ugyanis, akik ilyesmikről beszéltek, jellemzően nem rendelkeznek hozzáféréssel a katonai tervezés ilyen szintjéhez – akik pedig igen, azok nem beszélhetnek róla, főleg nem egy hadiállapotban lévő országban.

A három Zaluzsnij-szövegnek köszönhetően viszont sokat tisztult a „háború köde” ebben a kérdésben. A tábornok teljesen nyíltan elmondta, hogy Ukrajna azzal számolt, hogy az orosz védelem áttörése után erőik gyors ütemben tudnak majd előre haladni az oroszok által megszállt Zaporizzsja és Herszon megyékben. Négy hónapnak elegendőnek kellett volna lennie, hogy legalább a Krímet elérjék, és esetleg fel is szabadítsák.