Magyarország álláspontja nagyon nehezen érthető, de elsősorban a Törökországgal mint fontos gazdasági és diplomáciai partnerrel való szoros kapcsolat motiválta, mondta Mráz Ágoston Sámuel, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője a New York Timesnak arról, hogy Magyarország miért nem hagyta még jóvá Svédország NATO-csatlakozását. Mráz azt mondta, amikor a török parlament készen áll arra, hogy szavazzon Svédország tagságáról, a magyar törvényhozás is meg fogja nyomni a gombot.
Az amerikai lap szerdán hosszú elemzést közölt Orbán Viktor politikájáról, amiben a svéd NATO-csatlakozás mellett kitértek az orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállásra, Orbán szövetségeseinek választási vereségére és a magyar miniszterelnök elszigeteltségére is.
„Orbán Viktor reményei, hogy egy páneurópai mozgalom élére állhat - ami mélyen illiberális és nacionalizmussal átszőtt - az európai szövetségeseinek gyenge választási eredménye és az ukrajnai háború miatti hozzáállása miatt elhalványulnak.” – írja a lap.
Később kitérnek arra is, hogy Orbán Viktor olyan sok embert sértett meg, hogy ritkán kap elismerést, még akkor is, ha sokan követik a példáját. „A 2015-ös európai menekültválság idején Magyarország keményen szorgalmazta Európa külső határainak megerősítését. Orbán Viktor azonban olyan visszatetsző, rasszista nyelvezetbe csomagolta az európai fővárosokban ma már széles körben elfogadottnak számító javaslatait, hogy a Magyarországon kívül a szélsőjobboldali csoportok kivételével mindenki távol tartotta magát tőlük.”
A cikkben Mráz is elismerte, hogy Orbán Viktor gyakran okozott megbotránkozást azzal, hogy olyan nyelvezetet használt, ami Magyarországon normális, de lefordítva elborzasztó. A lapnak azt is mondta, hogy Orbán Viktor „nagyon racionális politikus a tárgyalóasztalnál, és kész kompromisszumokat kötni”.