Orbán Viktor a migrációs helyzet körbe rajzolásával kezdte péntek reggeli rádiós audienciáját. „A migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár” - mondta arról a titkosszolgálati jelentésről, ami megállapította, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaként megnőtt a terrorkockázat, a balkáni útvonalat a terroristahálózatok is használhatják. A miniszterelnök szerint az embercsempészek radikalizálódása mögött terrorszervezetek megbízottai állnak. Majd a kérdést egyből összekötötte a következő Nemzeti Konzultációval:

„Különbség van aközött, hogy valakinek van gyereke, vagy nincs gyereke. Ez meggyőződésem. Akinek nincs gyereke, egy saját személyes ügyként gondol a migrációra, szeretne-e ő olyan országban élni, ahol migránsok is vannak. De akinek van gyereke, és mi vagyunk többen, azt hiszem, mi azon gondolkodunk, milyen országot hagyunk a gyerekeinkre.”

Orbán szerint nem az a kérdés, hogy „a következő 20-30 évben majd belebotlok-e migránsokba Budapesten, hanem az a helyzet, ha egyszer beengedjük őket, többet nem lehet kitenni”. Attól tart, hogy emiatt a gyerekeinek és az unokáinak egy olyan világban kell majd leélniük az életüket, ami nem lesz jó, bizonytalan lesz, „gázai minigettókkal lesz tele”. Ennek megakadályozására nagyon széles nemzeti egységet kellene létrehozni, amire a Nemzeti Konzultációt tartja a legjobb eszköznek.

Idegenrendészet

Beszélt arról is, hogyan szigorítanának a magyar jogszabályokon. Az új idegenrendészeti törvény szigorúbb lesz a korábbinál, meghatározza, ki, milyen jogcímen tartózkodhat Magyarországon, „és egy erőteljes, kikényszerítő idegenrendészeti erőt is e mögé helyez”, hogy mindenkiről lehessen tudni, mennyi ideig tartózkodhat itt, „mert egyébként ellakják tőlünk az országot”. A tervek szerint az erről szóló törvényt még idén elfogadják.

A hatalom lényege

Majd a tusványosi gondolatát felmelegítve a hatalom természetén is elmerengett: „A hatalom meg egy állam közösségi életének a lényege az a közös cselekvés képessége. Tehát a hatalom az arra való, azért adják oda bizonyos embereknek választásokon keresztül, hogy megpróbálják ezeket a hatalmi eszközöket arra felhasználni, hogy a legfontosabb kérdésekben egységes vélemények jöjjenek létre, és utána a kialakult véleményeknek a tükrében, annak megfelelő módon közös cselekvés jöjjön létre. A hatalom lényege a közös cselekvés képessége.” Ezt erősíti meg szerinte a Nemzeti Konzultáció is.

Nem az ukrán tagságra

Szóba került az is, hogy Európai Bizottság kész megindítani Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát, ezt azonban a tagállamok képviselőinek jóvá kellene hagyniuk a decemberi tanácskozásukon.

Orbán most egyértelművé tette, hogy akkor sem hajlandó támogatni az ukrán csatlakozást, ha cserébe az Európai Bizottság odaadná a befagyasztott uniós pénzeket. „Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy az európai uniós tagság ambíciójával tárgyalni tudjon. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna olyan messze van az európai uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Nem szabad megkezdeni a tárgyalásokat, ez a világos magyar álláspont.” Azt mondta, az ukrán tagság elutasítása nem üzlet tárgya, vagyis „nem lehet összekötni semmilyen pénzügyi kérdéssel. Amivel tartoznak, azt ide kell adni. Erről lehet egyezkedni, költségvetési összefüggésekben lehet is kötni valamilyen megállapodást”, de az ukránok pénzelése, az ukránoknak küldött költségvetési pénzek vagy a tárgyalások megkezdése nem kapcsolható össze a Magyarországnak járó pénzek ügyével.