„A haldokló debreceni egészségügyre rászabadítani több tízezer ázsiai rabszolgamunkást felér egy atomcsapással” címmel tartott Varga Zoltán, a DK debreceni képviselője sajtótájékoztatót szerdán, arra reagálva, hogy a kormány nagyszámban alkalmazna a Távol-Keletről érkező vendégmunkásokat a debreceni akkugyárban. A képviselő a munkások alapvető jogaiért, érdekképviseletük hiányáért aggódott.

Nemrég derült ki, az Európai Bizottság vizsgálatot indít a CATL akkumulátorgyár engedélye miatt: Jávor Benedek tavasszal nyújtott be panaszt a bizottságnál, mert a gyár annak ellenére kapott engedélyt, hogy a vízigénye miatt nem teljesül a felszín alatti vízbázisok helyzetéről szóló uniós irányelv. Aztán jött az önkormányzat ajándéka: az akkugyár környékén lakóknak esővízgyűjtő tartályokat osztogattak, azzal a felszólítással, hogy „Gyűjts esővizet debreceni lakó.”

Varga szerint a kormány azért alkalmazna – főként – távol-keleti munkaerőt, mert olcsóbb, és mert ők „képesek bármilyen munkát, bármilyen embertelen, akár egészségre ártalmas körülmény között is elvégezni”, érdekképviselet és munka-egészségügyi apparátus nélkül; a teljes kiszolgáltatottság miatt pedig a helyzetük inkább tekinthető

rabszolgaságnak, mint „vendégmunkás” státusznak.A képviselő kijelentései – szándékosan vagy sem – ugyanakkor élesen vendégmunkás-ellenesek, a rabszolgázás-ázsiaizás pedig rájátszik a választók feltételezett idegenkedésére az idegenektől – írja keddi publicisztikájában Szily László. Akkor is, ha releváns a felvetés, hogy mi történik az amúgy is rossz állapotban lévő debreceni egészségüggyel, ha a város népességéhez képest jelentős számú új lakó kerül be a rendszerbe. A probléma azonban vélhetően akkor is fennállna, ha több tízezer tolnai vagy szolnoki munkás költözne Debrecenbe.

A kormány vendégmunkástörvénye eredetileg november 1-jével lépett volna életbe, de ezt elkaszálták. Helyette új jogszabállyal szigorítják a bevándorlásra és a munkavállalásra vonatkozó intézkedéseket: csak államilag meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, és az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni Magyarországon.

A júniusban elfogadott törvény értelmében a vendégmunkások minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül, munkavállalási engedély nélkül is dolgozhattak volna Magyarországon. Arról is a kormány döntött volna, melyek a minősített munkaerő-kölcsönzők, a törvény pedig hosszú távra is egyszerűsítette volna a harmadik országbeli vendégmunkások érkezését. Ezeket a szabályokat azonban elvetették.