Egy spanyol lap, majd a Reuters, és a nyomában több magyar gazdasági portál is beszámolt arról, hogy egy meg nem nevezett magyar cég- vagy üzleti csoport („unidentified Hungarian business group”) megvásárolná a Talgo spanyol vonatgyártót, illetve az első hírek szerint annak egy részét. A Talgo-részvények árfolyama 16 százalékkal emelkedett csütörtök reggel az ajánlatról szóló hírre, de enélkül is kimondható: ez több százmilliárdos üzlet lenne, ami a vasútszakmai kapcsolattal együtt jelentősen leszűkíti azt, hogy ki lehet a meg nem nevezett magyar vevőjelölt.

A Talgo a madridi tőzsdén jegyzett cég, a kereskedésben forgó közkézhányada valamivel több mint 50 százalékos, nagyjából 40 százaléka a G7 szerint a Trilantic nevű brit befektetési alap tulajdonában van. A spanyol lap korábbi értesülése úgy szólt – és ez alapján a G7 is azt írta –, hogy a magyar ajánlat ez utóbbira irányult. A Reuters viszont csütörtökön napközben a Talgo közleménye alapján arról számolt be: az ismeretlen magyar üzleti csoport a vállalat összes részvényének megvásárlására tett előzetes nyilvános ajánlatot.

A vállalat tőzsdei kapitalizációja a szerdai záráskor 495 millió euró, ami a napi árfolyamon átváltva kb. 186 milliárd forintos vételárat jelentene. Ennek 40 százaléka 198 millió euró, amit átváltva 74-75 milliárd forint lenne. De a Reuters azt írta, hogy a spanyol cég iránt érdeklődő üzleti csoport részvényenként 5 eurót kínált, ami elég jelentős felár ahhoz képest, hogy a tőzsdén az elmúlt hetekben 3,8-3,9 eurón mozgott az árfolyam (csütörtökön 4,63 euróig emelkedett, cikkünk megírásakor 4,45 euró körül volt). Mivel a madridi tőzsde honlapja szerint a Talgónak 126 378 000 darab részvénye van, az 5 eurós ajánlattal kalkulálva nem nehéz kiszámolni, hogy a teljes cég vételára nagyjából 632 millió euró, átváltva mintegy 238 milliárd forint lenne.

Hogy ez milyen jelentős összeg, azt jól érzékeltetheti, hogy a magyar állam a reptérvásárlásra készülve adta el 87 milliárd forintért a magyar Erste Bankban meglévő 15 százalékos részesedését. Szóval csak a Talgo kisebbségi tulajdonának megszerzése is összevethető lenne a reptérvásárlással – még ha annak ez az előbb említett 87 milliárd forintnyi Erste-ár nyilván csak egy része lesz, hiszen például csütörtökön extrém nagy mennyiségű állampapírt is értékesített az Adósságkezelő, amely kedden félmilliárd dollár értékű devizakötvényt is kibocsátott.

Hogy milyen vasúti kötődésű magyar üzleti csoport lehet képes egy ekkora bevásárlásra, arra vasútszakmai körökben egyetlen választ hallani: a Magyar Vagon-csoport nevét. A Magyar Vagon Invest Zrt.-t 2020-ban alapították, 2022 júniusáig, miniszteri kinevezéséig Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt az egyedüli részvényese, akkor a Hernádi Zsolthoz köthető Solva II. Magántőkealap tulajdonába került – a kapcsolatról később –, míg a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. 2021-ig volt a mostani honvédelmi miniszter kizárólagos tulajdonában álló cég.

Utóbbi igazgatósági elnöke 2022. június 17. óta, előbbi vezérigazgatója szintén 2022. június 17. óta az a Komondi Zsolt, aki tavaly júniusi cikkünk szerint 20 százalékos, kisebbségi tulajdonosa volt a Gran Private Equity (GPE) Zrt.-nek. Ez részben azért érdekes, mert ennek a cégnek a többségi tulajdonosa Hernádi Zsolt Mol-vezér – mindketten igazgatósági tagok is –, részben pedig azért, mert ez a GPE a Solva II Magántőkealap alapkezelője is. A gazdasági közéletben a Solva II-t, és így az egész Magyar Vagon-csoportot Hernádihoz és üzleti köréhez kötik. (Komondi neve felbukkan egy korábban szintén Szalay-Bobrovniczky, majd Hernádi tulajdonában lévő cseh repülőgyártó magyar tulajdonosi céghálójában is.)

A Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelőnek árbevétele 2020 óta nem volt, az általa kezelt eszközök összértéke viszont meghaladta tavaly a 8 milliárd forintot, adózott eredménye 4,1 milliárdra rúgott (a Magyar Vagon Invest ehhez képest elenyésző, néhány tízmilliós eszközállománnyal rendelkezett 2022 végén, az adózott eredménye is csak 54 millió forint volt). A magántőkealapot kezelő Gran Private adózott eredménye 2018 óta átlagosan évi 154 millió - százmillió alatt csak egyszer volt -, míg magáról a Solva II magántőkealapról, épp annak magántőkealap-jellege miatt nincsenek részletes információk.

Az értesülésünkkel természetesen megkerestük a szinte elérhetetlen – se honlap, se nyilvános telefonszám – Magyar Vagon Zrt.-t, illetve az érdekeltsége miatt Hernádi Zsolt környezetében is érdeklődtünk. A Magyar Vagonnál írásban kérték a kérdéseinket, már kora délután jelezve, hogy a „cégvezetés” nincs benn, és nem biztos, hogy visszamegy. Az emailt elküldtük, de cikkünk megjelenéséig a Magyar Vagon nem is cáfolta, nem is erősítette meg, hogy a tervezett Talgo-ügylethez köze lenne, ahogyan Hernádi környezetéből sem kaptunk reakciót az információnkra.