Akárcsak a 2015-ös menekültválság idején, ismét felmerült bizonyos körökben, hogy az idegenek behozzák a bűnözést Európába. A szír és az afgán pokolból menekülők ellen uszítók akkor az európai nőket és gyerekeket „féltették” kiemelten a „migránsoktól”. Az idegenellenesség azóta Európa különböző országaiban különböző intenzitással lobog, a Hamász által október 7-én Izrael ellen indított terrortámadás azonban mindenhol új lökést adott neki.

Fokozottan így van ez Magyarországon, az egyetlen európai országban, ahol a xenofóbia nyolc éve a kormánypropaganda egyik legfontosabb üzenete. Ezúttal azonban nem a nőket és a gyerekeket „félti” az európai közvélemény és politika egy része, hanem a zsidókat. A magyar propaganda ebben is élen jár, jellemző például Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozata:

„sajnáljuk, hogy a modern kori antiszemitzmus megjelenhetett, ám látni, hogy ez egyenes következménye a migrációs hullámnak és az összeurópai összefogás hiányának. Amíg Brüsszelből támogatják a bevándorlást, addig erre kell felkészülni.”

Van abban valami abszurd, hogy az antiszemitizmus felbukkanásától egy olyan kontinensen aggódnak, ahol a zsidógyűlöletnek a legnagyobb hagyományai vannak, és ahol a zsidók ellen a legsúlyosabb dolgokat követték el, az inkvizíciótól Auschwitzig. Abban pedig végképp, hogy az a kormány ajvékol az antiszemitizmus veszélyeiről, amely néhány éve klasszikusan antiszemita, Soros Györgyöt ördögi bábjátékosként ábrázoló plakátokkal pakolta tele az országát, és amelynek vezetője néhány hete annak örült, hogy végre a mélymagyarországból és nem a budapesti belvárosból érkeznek a Nobel-díjasok. Tragikomikus, de a magyar kormány álláspontja szerint a zsidó bábjátékos és marionett-szervezetei importálják milliószámra az antiszemitákat Európába.

Az igazán fontos kérdés azonban az, hogy van-e igazsága azoknak, akik szerint az Európában, esetleg Magyarországon élő zsidóknak az utóbbi években érkezett, vagy a Gázai pokolból talán a közeljövőben ide menekülő araboktól/muszlimoktól kell tartaniuk. Szerencsére ez ügyben nem a politikusokra és a propagandistákra kell támaszkodni, hiszen a gyűlölet és a gyűlölet-bűncselekmények tanulmányozása a nyugati világban mindenhol kutatók tömegének a dolga.