A saját maga által pénzelt antiszemitizmus-kutatásnak sem hisz a kormány

POLITIKA
2022 február 01., 17:44
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelõs miniszterelnök-helyettes (b) és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõ rabbija
photo_camera Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

Hosszú cikkben mutatja be a Telex, hogy helyenként mennyire zavaros a kormányzat és az általa támogatott szervezetek közötti kommunikáció, még olyan, a hatalom számára egyébként látszólag fontos ügyben is, mint amilyen az antiszemitizmus vagy a zsidó hitközségekkel fenntartott viszony.

Novemberben egy nemzetközi összehasonlító-kutatás arra jutott, hogy Magyarországon továbbra is relatíve erősek az antiszemita előítéletek: a magyarok 24 százaléka masszívan, további 18 százaléka pedig mérsékelten antiszemita. Ez Európában a top3-hoz elég: csak a görögök és lengyelek produkálnak ennél magasabb számokat. A számok ezzel együtt a korábban készült kutatásokkal összevetve nem számítanak kirívónak.

Ami érdekes, hogy a 16 országban lefolytatott kutatás közvetetten a magyar kormány pénzelte, méghozzá a közpénzből életre hívott és működtetett - Tett és Védelem Alapítványon (TEV) - keresztül.

A Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) szorosan kötődő alapítvány tíz éve kutatja az antiszemitizmust a kontinensen; a nyomaiban 2018-ban megalakult Tett és Védelem Liga évi 500 millió forintos állami támogatásból működik, és több ütemben kapott további forrásokat a kutatások finanszírozásához.

A kutatást Kovács András, a CEU egyetemi professzora, a magyarországi antiszemitizmus nemzetközileg is elismert - 2013-ban Széchenyi-díjjal kitüntetett - kutatója készítette illetve felügyelte.

Köves Slomó az államilag finanszírozott Mandinernek adott interjújában kritikával illette a kutatást szemléző Telexet, amiért előítéletekre fókuszált ahelyett, hogy kiemelte volna: a zsidó közösségek nagyobb biztonságban élnek Magyarországon, mint egyes nyugat-európai országokban.

Hasonló érvet húzott elő aztán a Szombatnak adott interjújában Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség egyházügyi kapcsolatokban illetékes helyettes államtitkára, aki viszont már nem a lapot, hanem Kovács Andrást kritizálta, és kijelentette, hogy

„ez a közvélemény-kutatás, a mi álláspontunk szerint nem tükrözi a valóságot.”

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkára
photo_camera Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Szalay-Bobrovniczky szerint Magyarország nem tartozik a leginkább antiszemita országok közé, hiszen itt biztonságosan élhetik az életüket, és

„nem tisztázott, hogy a Tett és Védelem Alapítvány milyen megfontolásból rendelt meg egy ehhez hasonló, egyértelműen tendenciózus közvélemény-kutatást, de lévén, hogy az általam amúgy tisztelt Kovács András a CEU professzora, így nem is várhattunk objektív eredményeket.”

Szalay Bobrovniczky Vince korábban ittas vezetéssel, erős kiszólásokkal és egy megalázó füttykoncerttel került be a hírekbe. Ezúttal viszont elkerülte a figyelmét, hogy az őt foglalkoztató kormány az ilyen kutatások miatt is támogatja évi 500 millióval a Tett és Védelmet.

Kovács úgy reagált a Telexnek: aggasztó, hogy az államapparátus magas szintjén mennyire súlyos szövegértelmezési nehézségekkel küzdenek egyesek. A kutató elismételte, hogy az előítéletesség nem feltétlenül vezet agresszióhoz, és kifejezte meglepettségét, hogy a mostani eredmények ilyen újdonsággal hatnak kormánykörökben, hiszen a mérési adatok alig változtak az elmúlt évtizedben: Magyarország több nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei alapján is ugyanott állt az előítéletesség-skálán. (Telex)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.