Pénteken derült ki a KSH adatközléséből, hogy a magyarországi reálkeresetek – leegyszerűsítve a béremelés és az infláció különbsége – tizenkét hónapig tartó visszaesés után szeptemberben már ismét emelkedtek. Igaz, az még várhatóan hosszabb időbe telik, hogy az emberek elkezdjék érezni is, hogy a fizetések gyorsabban nőnek, mint az árak, és merjenek költekezni.

Az Európai Bizottság éves jelentése viszont még csak az idei második negyedéves uniós adatok összevetését tartalmazza. Abban, mint a fenti grafikon alapján sejthető, Magyarország elég pocsékul teljesített. Bár 17 százalékkal a második legnagyobb bérnövekedési ütem nálunk volt az EU-ban (a román 19 százalék után), a rekordinfláció miatt a reálbérek –3,7 százalékos alakulása az ötödik legrosszabb volt az unióban.

Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is, írja a Portfolio.hu. Ezen a téren még rosszabb a helyzet: a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben, 10, százalékkal a kötelező legkisebb kereset reálértéke, azaz vásárlóereje 2022 eleje óta. Ez egyáltalán nem meglepő annak fényében, amit korábban az MNB már kimutatott, miszerint a szegényeket sújtó infláció sokkal nagyobb volt, mint a gazdagokat sújtó az eltérő fogyasztási szerkezet miatt (mivel főleg az olyan alapvető termékek, pl. élelmiszerek drágultak, amikből a leginkább rászorulók arányaiban sokkal többet vásárolnak, mint a jómódúak). Ráadásul a legalacsonyabb jövedelműek éves jövedelme sokkal kisebb mértékben és kisebb arányban nőtt, mint a tehetőseké, derült ki néhány hete a KSH adataiból.