A magas infláció az elmúlt években nem ugyanúgy érintette az egyes társadalmi csoportokat. A magas jövedelműek az átlagosnál kisebb drágulást érzékelhettek, a szegényebbek és a nyugdíjasok viszont magasabbat – írja a Portfolio.hu a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése alapján.
Ennek az alapja az, hogy az egyes termékek és szolgáltatások árai eltérő mértékben emelkednek, és az elmúlt egy évben főleg azok a termékek drágultak az átlagos inflációt is meghaladó mértékben, amelyekből arányaiban többet vásárolnak a közepes vagy alacsony jövedelműek.
Elsősorban az élelmiszerre gondolhatunk, amely áremelkedése most már huzamosan meghaladja az infláció szintjét: augusztusban például a 16,5 százalékos inflációhoz az élelmiszerek majdnem 20 százalékos áremelkedéssel járultak hozzá, de az infláció csúcsán, év elején még közel 50 százalékos élelmiszerár-emelkedést is mért a KSH (a csúcs 48,1 százalék volt).
Márpedig például az élelmiszer a nyugdíjasok vásárlókosarában 30,1 százalékos, az alacsony jövedelmű háztartásokéban 31,8 százalékos súllyal szerepel, míg a magas jövedelműek fogyasztásában csak 23,2 százalék ennek a súlya (a magas jövedelműek főként tartós fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költenek arányaiban sokkal többet). Mindebből az fakad, hogy a magas élelmiszerinfláció következtében a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások az átlagosnál is nagyobb inflációval szembesültek, írja a Portfolio.hu.
A két réteg inflációja 2022 utolsó negyedévében elszakadt az átlagos inflációtól. A legnagyobb különbség tavaly novemberben volt, amikor az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarának inflációja 2,2 százalékponttal, a nyugdíjasoké pedig 2,7 százalékponttal haladta meg a teljes inflációt.
És bár az infláció ez év elején elkezdődött lassulását minden társadalmi réteg érzékelheti, a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek inflációs többlete még jelenleg is fennáll: nyáron mindkét társadalmi réteg inflációja legalább 1 százalékponttal meghaladta a hivatalos, összes háztartásra vonatkozó áremelkedést, írja a lap.